Volt, hogy a hajamnál fogva rángatott ki az udvarra, hogy baltával levágja a fejemet

Kun Gabi | 2017. Augusztus 14.
A bántalmazó homlokára nincs kiírva, hogy "meg foglak ütni", sőt nagyon kedves embernek tűnik elsőre. Csilla belekerült egy olyan kapcsolatba, amiben olykor még az élete is veszélyben forgott, mert a férje olyan brutálisan megverte. Neki sikerült megmenekülnie, és reméli, hogy a történetével más bántalmazott nőknek is erőt tud adni.

Csilla nem tudta befejezni a gimnáziumot, mert terhes lett, tiniként szülte meg a kisfiát. 24 éves korában egyedülálló anyaként, betanított munkásként dolgozott. Egy nap a nővére a segítségét kérte a költözéséhez, az oda-vissza úton volt alkalmuk beszélgetni, vihogni. A beszélgetésbe a teherautó sofőrje is bekapcsolódott, a végén pedig ez a sofőr, Pali randira hívta Csillát.

Csilla nemet mondott, nem akart kilépni a komfortzónájából, nem akart a fiától időt elvenni egy párkapcsolat miatt. És különben is, mit szólnának a szülei?

Pali megszerezte a munkahelyi telefonszámát, ahol mindennap felhívta Csillát. Nagyon kitartó volt, sőt levakarhatatlan. Talán azért is mondott végül igent, hogy elkerülje a további kellemetlen zaklatásokat, vagy mert mégis elbűvölte őt Pali égkék szeme. A férfi vacsorázni vitte, elhalmozta virágokkal, plüssfigurákkal. Kedves és udvarias volt, sokat bókolt. Csilla szülei örültek, hogy lányuknak udvarlója akadt, szívesen vigyáztak esténként az unokájukra, bár Csilla csak úgy volt hajlandó elmenni, ha a kis Dávid már elaludt. Pali nős volt, de a felesége elhagyta, ezért egyedül nevelte kisfiát. Legalábbis a férfi ezt mesélte. A randevúkból párkapcsolat és gyors összeköltözés lett. 

Az első pofon

Közben kiderült, hogy Pali kisfiát, Krisztiánt igenis akarta az édesanyja, de a férfi nem adta oda neki. Csilla pedig elhitte, hogy az exfeleség alkalmatlan a gyermeknevelésre, ezért próbált Krisztiánnal is úgy bánni, mintha a saját fia lenne. Ez nem volt egyszerű, mert ha Pali hazajött a munkából, csak a saját fiának hozott ajándékokat, apróságokat, Dávidnak soha. Ha cipő, ruha kellett a gyerekeknek, Krisztián kapott, Dávid nem. Csillát ez nagyon bántotta. Amikor ezt szóvá tette, akkor csattant el az első pofon. A fiatalasszony nagyon meglepődött. Nem mintha nem lett volna már ilyenben része – Dávid apja ököllel is ütötte, sőt egyszer az ablakon is kilógatta –, de hogy Pali megüti, az nem jutott eszébe. Hiszen szereti őt. Biztos valami tévedés történt.

A férfi a pofon után azonnal térdre vetette magát Csilla előtt. Csókolgatta a kezét, sírt, fogadkozott, hogy soha többé, nem is érti, hogy történt, még soha nem ütött meg nőt, bocsánat, bocsánat…

És Csilla megbocsátott. Hitt Palinak. Nagyon szerette. És a férfi ezek után nap mint nap bizonygatta a szerelmét. Dávidra is jobban odafigyelt, neki is ugyanúgy hozta az ajándékokat, mint Krisztiánnak.

Közben zajlott Pali válópere, és mivel a feleségével mindketten akarták a gyereket, a bírónő pszichológus segítségét kérte a döntéshez, aki megállapította, hogy Pali retardált és infantilis, abszolút alkalmatlan a gyereknevelésre. Csilla ezen nagyon felháborodott, Pali őrjöngött, Krisztiánt pedig elvitte az anyja. Palit innentől kezdve kicsit sem érdekelte a fia. Mindig volt valami fontos dolga, ami miatt el kellett mennie otthonról.

Csillának megtiltotta, hogy elhagyja a lakást, nem telefonálhatott az “idióta” szüleinek, és közölte, hogy az a “majom” nővére sem “tolhatja oda a képét”, amíg ő távol van.

Csilla nem értette, hogy miért kell neki otthon ülnie, de aztán elfoglalta magát. Meg a veszekedést is jobb elkerülni. És különben is, nem nagyon volt olyan ruhája, amiben szívesen kiment volna az utcára. Az ő kövér és csúnya testére nem is lehetett kapni. Pali megmondta.

Majdnem az életébe került egy elrontott borsófőzelék

Csilla hamarosan teherbe esett. Nagyon boldog volt, kislányra vágyott. Pali is úszott a boldogságban. Persze a terhesség nem akadályozta meg abban, hogy időnként szájon vágja Csillát, majd utána szerelmet valljon neki. Dávid ekkor fogadta meg, hogy ha felnő, megöli a mostohaapját. Amikor megszületett a kislány, Dávidot nem lehetett elvonszolni a húgától. Rohant haza az iskolából és vágtázott a kiságyhoz, hogy csodálja a babát. Titokban meg is simogatta, de csak akkor, ha Pali nem látta, mert azért már kikapott egy párszor.

Egyszer Csilla borsófőzeléket főzött. Pali anyukája másképp készítette, ezért a férfi annyira felbőszült, hogy félholtra verte Csillát a gyerekek szeme láttára. Már nem csak egy pofon volt, ököllel esett neki, majd amikor a földre került, összerugdosta. Csilla elájult, arra tért magához, hogy a férfi sírva simogatja, és a bocsánatáért könyörög. Megbocsátott. Mert Pali szereti őt, csak az a rohadt borsófőzelék felidegesítette, mert úgy vágyott egy kis hazai ízre. Ez meg nem olyan volt. Igazán érthető, hogy ennyire dühbe gurult.

Aztán szép lassan elkezdett kinyílni a világ

Amikor a kislánya, Cili egyéves lett, Csilla beiratkozott egy esti gimnáziumba. Szeretett tanulni, élvezte, ahogy kitárul előtte világ.

Iskolaidőben a gyerekekre édesanyja vigyázott, mert Pali érdekes módon pont akkor sosem ért rá. A férfi eldicsekedett az ismerőseinek, hogy lám, milyen okos felesége van, majd mikor hazament, cafatokra tépte az asszony könyveit. De Csilla megmakacsolta magát, ebből nem engedett, nem akarta abbahagyni az iskolát. Inkább akkor tanult, ha Pali nem volt otthon, ami szerencsére elég gyakran megesett. Csilla a 11. osztályt kezdte el, amikor a szomszédja segítségével új munkahelyet talált. Itt már nem betanított munkás volt, komoly feladatokat kapott egy cég életében. Sikerült hamar beilleszkednie, élvezte a kollégái társaságát, szerette a munkáját.

Ám közben otthon nem változott semmi. A verések egyre gyakoribbá váltak. Hol azért kapta a pofont, mert kirúzsozta a száját, hol azért, mert Dávidnak cipőt vett. A férfi egyszer a zárat is lecserélte a lakásajtón, mert Csilla a gyerekekkel a nővérénél aludt. Egyik különösen nagy verésnél a szomszédok kihívták a rendőröket. A két egyenruhás megkérdezte Csillát, akar-e feljelentést tenni. Az asszony ült az ágyon, mellette állt Pali, keze Csilla vállán. Nemet mondott. Mi mást válaszolhatott volna? Ha igent mond, megírják ott helyben a jegyzőkönyvet, aztán elmennek. Ő meg ott marad a férjével, aki ki tudja, mit művelt volna vele bosszúból. Akkor már bármit kinézett belőle.

Egyik alkalommal a kislányuk szeme láttára vonszolta Csillát a hajánál fogva ki az udvarra azért, hogy baltával levágja a fejét. “Ne mocskold össze a padlót a kurva véreddel” – ordította.

Csilla nem tudta, honnan és hogyan kérjen segítséget, tanácsot. Valójában rettentően szégyellte magát azért, mert nem tudott rendes feleségként viselkedni és folyton felbosszantotta a férjét. A családja nagyon aggódott érte és a gyerekekért, felajánlották, hogy költözzenek haza. De az asszony úgy gondolta, hogy akkor bebizonyosodna, hogy alkalmatlan a párkapcsolatra, hiszen Dávid apjával is szétmentek. Félt, hogy egyedül kell leélnie az életét, mert ő nagyon csúnya, férfi önszántából nem is nézne rá, ráadásul esetlen is, önálló életre is teljesen alkalmatlan. Pali épp rengetegszer a fejéhez vágta mindezt. Miért mondaná, ha nem lenne igaz?

“Segíts!”

A fordulat akkor következett be, amikor elromlott a mosógép. Pali épp nem volt otthon, így Csilla felhívott egy nagyon régi családi barátot. A barát jött, körbeudvarolta az asszonyt. Persze Csilla nem értette, Péter miért bókol neki. Vak, vagy mi? Vagy gúnyolódik? Szórakozik vele?

És akkor odaállt a tükör elé. Jó alaposan végignézte saját magát, centiről centire haladva. Közben Dávid és Cili járt a fejében, hogy milyen gyerekkoruk van.

Ezek után felhívta a húgát, és csak annyit mondott a telefonba: “Segíts!” A testvére egy órán belül nála volt kispolszkijával és egy akárhonnan szerzett utánfutóval. Mielőtt elmentek volna, felhívta Palit, közölte vele, hogy összepakolt, elkötözik a gyerekekkel a szüleihez. Végleg. A férfi nagyon felbőszült, fenyegetőzött, hogy kiirtja Csilla családját, Dávidot felakasztja, őt magát feldarabolja, a kislányt elveszi tőle. Aztán sírni kezdett, és megígérte, hogy megváltozik, hogy soha többet nem bántja, és Csilla igazán tudhatná, mennyire szereti őt.

Csilla letette a telefont, kézen fogta a gyerekeket, és kilépett a házasságából.

Eltelt pár hét. Pali folyton hívogatta Csillát. Kedveskedett, könyörgött. Találkozót kért. Csilla egy idő után belement. És ismét kezdődött minden elölről. Már az újra összeköltözést tervezgették, mikor Csilla találkozni akart egy új barátnőjével. Pali ezen nagyon felháborodott, eltorzult arccal kurvázta le a feleségét. És bár utána azonnal bocsánatot kért, Csilla ekkor döbbent rá, hogy itt nem fog változni soha semmi. Ezentúl is verni fogja, ezentúl is kizárja, elveszi a pénzét, eltiltja a családjától és a barátaitól. Ezen a ponton sikerült végleg lezárnia a házasságát.

Azóta eltelt 15 év. A gyerekek felnőttek, megállják a helyüket az életben, boldogok. Csilla nagyon büszke mindkettőjükre. Dávid – bár végtelenül szelíd és toleráns férfivé vált – még mindig szívesen megölné Palit. De tisztában van vele, hogy annyit kapna érte, mint egy rendes emberért, így inkább elfojtja a dühét. Pali újra megnősült, új gyereke is van. Így a régi családját már nem zaklatja, se a régi feleségét, se a régi gyerekét. Nem tud már uralkodni rajtuk.

Csilla látszólag jól van. Pár éve már fürdőruhát is vett magának, ki mer menni strandra, ha kedve van, kirúzsozza a száját, beiratkozott az egyetemre, szociális munkásnak tanul, és már tudja, hogy senki nem tépi össze a könyveit.

Egyenrangú párkapcsolatban él, és tisztában van vele, hogy teljes értékű ember. Azt mondja, nem lehet megbocsátani, amit Pali tett vele, de nem gyűlölködik, inkább továbblépett és igyekszik nem is gondolni rá. Időnként még mindig annyira csúnyának látja magát, hogy lehajtott fejjel közlekedik az utcán, néha rémálmai vannak és a hirtelen mozdulatoktól félrekapja a fejét, de úgy gondolja, hogy a házasságából sokat tanult. Tudja már, hogy soha nem a bántalmazott a hibás, tudja, hogy az “én a helyedben kirúgnám/visszaütnék” és a “miért nem hagyod ott?”-féle segítő szándék nem segít, tudja, hogy a törvények sem védenek. Tudja már, hogy a férje viselkedése nem az ő szégyene volt, és hogy nem csak vele történt ez meg, nincs egyedül. Sok-sok nő él még ma is így, akik még nem tudják azt, amit Csilla. Hogy bele kell nézni a tükörbe és meglátni a valóságot.

Ha te is bántalmazó kapcsolatban élsz, fordulj a NANE egyesülethez segítségért! Segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06-80-505-101
 
Exit mobile version