Fontos megállapításra jutott az alapvető jogok biztosának jelentése. Sérült a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joga, és szexuális irányultságon alapuló, jogellenes hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg az állami szervek, amikor megtagadták, hogy egy azonos nemű párkapcsolatban élő pécsi nő örökbe fogadjon egy másfél éves roma kislányt – derül ki a Háttér Társaság sajtóközleményéből.
Adrienn és Szilvia öt éve éltek párkapcsolatban, mikor eldöntötték, hogy örökbefogadás útján vállalnak gyereket. Mivel a magyar jog az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást nem teszi lehetővé, a hivatalos szülővé válásra Adrienn jelentkezett. Párkapcsolatát az alkalmassági vizsgálat során mindvégig vállalta, és a pszichológusi szakvélemény megállapította, hogy a gyermekvállalásra kifejezetten alkalmas. Pár hónap múlva ajánlottak is egy kislányt, az akkor 16 hónapos, roma származású Natáliát, akit előttük már több házaspár is elutasított. A pár több hónapon keresztül ismerkedett a gyerekkel, 2016 áprilisában három héten keresztül napközben ők gondozták az alig másfél éves gyereket. A kislányban hamar kötődés alakult ki az új anyukái iránt.
Képünk illusztráció
Ám hiába haladt minden a legnagyobb rendben, egy nap Adriennt és Szilviát behívatták a hivatalba, és közölték velük: felső utasításra le kell állítaniuk az örökbefogadási folyamatot. A döntés a kislány életét is felborította, alig evett, lefogyott egy kilót, a beszédben visszafejlődött, folyamatosan sírt, idegenek felé bizalmatlanná vált, ezért korai fejlesztőt és gyermekpszichológust írtak elő számára.
Adrienn először a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához fordult segítségért, hogy megfellebbezze a döntést. Miután ez nem vezetett eredményre, az alapvető jogok biztosához fordult. Az ombudsman az ügy egy évig tartó vizsgálata után arra jutott, hogy jogsértő volt a leszbikus nő örökbefogadási kérelmének visszautasítása (sőt, több alapjog is sérült egyszerre).
Az alapjogok biztosának jelentése szerint az örökbefogadási döntések meghozatala során a szexuális irányultság nem lehet szempont. Ettől még, persze, azonos nemű pároknak törvényesen továbbra sem lehet gyereket adaptálniuk: a biztos hangsúlyozta, a „gyermeket örökbe fogadni szándékozó személynek nincsen alanyi alapjoga ahhoz, hogy egy konkrét gyermeket örökbe fogadjon (családot alapítson), ugyanakkor ahhoz igen, hogy az eljárásban (…) tiszteletben tartsák az egyenlő bánásmód követelményét, a törvény előtti egyenlőséget”.
A Háttér Társaság hozzáteszi, hogy bár az örökbefogadások száma Magyarországon növekvő tendenciát mutat, még mindig sok száz gyermek vár örökbefogadásra; az idősebb, roma származású, fogyatékossággal élő gyermekek szinte reménytelenül. A Háttér Társaság 2017 tavaszán, több mint 1200 leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) ember megkérdezésével zajlott kutatása azt találta, hogy a válaszadók döntő többsége (79%-a) szeretne gyermeket vállalni, és az azonos nemű párok jóval nyitottabbak a nehezen örökbe adható, idősebb, roma származású gyermekek örökbefogadására.