Semmit nem reagáltam végül, csak felhúztam a szemöldököm és egy nagy kérdőjellé változtam. A Facebookon, ismeretlenül írt rám a férfi ennyit, hogy „dugunk?”, és mellékelte kedvesen a péniszéről a képet, gondolom azért, hogy ne áruljon zsákbamacskát, és tudjam, mi vár rám, ha erre az udvarias kérdésre a karjaiba vetném magam. Nemes gesztus, de sajnos nem igazán tudom értékelni.
Mi van a fejében egy férfinek, amikor elküldi a farkáról a képet? Hogy ettől majd annyira elalélok, hogy még a térdem is megrogy a gyönyörűségtől?
Az is lehet, hogy felvilágosító jelleggel küldte, gondolta magában, hogy még biztos nem láttam ilyet, és csak segíteni akart, hogy ne maradjak olyan felvilágosulatlan. Esetleg azért kaptam a képet, mert nála ez a tetszéskinyilvánítás egyetlen formája, lehet, hogy a buszmegállóban is előkapja és meglóbálja, ha találkozik egy lánnyal, akit szívesen vinne ágyba. Vagy lehet, hogy nem telik neki alsógatyára? Szervezzek neki gyűjtést?
Azt is el tudom amúgy képzelni, hogy megvan ennek a maga célközönsége és vannak olyanok, akik egy ilyen farokképre örömmel visszaírnak és kapcsolatot kezdeményeznek az úriemberrel. Nos, ez nem én vagyok, úgyhogy szegény férfi tőlem aztán ott maradhat kivont farokkal az idők végezetéig, akkor sem fogok vele még egy szót sem váltani.
Lehet, hogy nem telik neki alsógatyára? Szervezzek neki gyűjtést?
Értékelném, ha végre eljutnánk egy olyan szintre agyban, hogy ne kelljen ilyen és ehhez hasonló képekkel szembesülnöm.
Ha végre eljutna a hozzá hasonló pasik agyáig, hogy nem menő a farkukat lóbálni a csajok orra előtt és hogy nem így kell keresni nemhogy az igaz szerelmet, de még az alkalmi szexpartnert sem. Akinek eddig terjed az agya, hogy udvarlásképp az álló péniszét mutogatja, az vegyen inkább magának egy guminőt, ami boldogan szét fogja tenni neki a lábát, bamba vigyorral az arcán. Ha csak ennyi kell, arra elég a műanyag is, minek élő, hús-vér test. Mert ugye a hús-vér testnek van ám lelke is, amire illik vigyázni. És el nem tudom képzelni, hogy egy faroklóbáló pasi vigyázna a nők lelkére, akikkel összehozza a sors.
Megjegyzem, azért is szalad fel ilyenkor a szemöldököm, mert van három lányom, és elrettenek, hogy esetleg nekik is szembe kell majd nézniük ugyanilyen képekkel, ugyanilyen aberrált férfiaktól, amikor majd felnőnek. Legalábbis csak reménykedem, hogy felnőtt korukig nem talál rájuk egyetlen ehhez hasonló perverz sem, mert akkor csúnya jelenetet rendezek.