Jocó bá, azaz Balatoni József tanár. Olyan pedagógus, aki szereti a munkáját, sőt nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is. Ha lehet még fokozni a dolgot, akkor azt is nyugodt szívvel leírhatom, hogy a gyerekek is szeretik őt. Szerinte a tanítás és a gyerekekkel való kapcsolatának a titka az őszinteség, éppen ezért szókimondó levelet írt a szülőknek arról, hogy miért ne írják meg a gyerekek helyett a feladott házi dolgozatot.
Jocó bá szerint azonnal látszik, ha nem a gyerek, hanem a szülő írta meg a feladatot. A tanárok nem hülyék, azonnal kiszúrják a turpisságot. Ha nincs kész a házi feladat, akkor a gyerek azért kap egyest, mert nem végezte el a dolgát, és így jó eséllyel megtanulja, hogy legközelebb időben nekilát, dolgozik, és legfeljebb, ha nem megy, akkor segítséget kér. Arról nem is beszélve, hogy Jocó bá posztjából egyértelműen kiderül, a gyerekeknek másfél hónap állt rendelkezésükre arra, hogy saját maguk megküzdjenek a dologgal. Segíteni nem tilos, természetesen, sőt sok esetben kell is.
De az, hogy a gyerek semmit sem csinál, az számomra elfogadhatatlan. Sajnos nagyon sokszor, nagyon sok helyről hallom ezt. Kérdem én, miért? Miért írják meg a gyerek helyett a házit? Ezek a feladatok úgy vannak kitalálva, hogy a diák tanuljon belőle, fejlődjön általa. Mire tanítják azzal, ha megírják helyette? Arra, hogy neki nem kell tennie semmit, majd mások megoldják helyette, ő meg majd megkapja érte a jó jegyet. Nem, nem kapja. A gyerek munkáját értékelem, nem a szülőét. És azonnal észrevehető, ha nem a diák készíti a munkát, kérdezésnél szerencsére be is vallják. Majd meglepődnek, hogy nem kapnak jelest rá. Miért is? Megdolgozott érte? Megérdemli? Bocsánat, de szerintem nem. Nem igazságos azzal szemben, aki tényleg maga készíti el, esetenként szenved vele, megdolgozik érte…
– írja Jocó bá az oldalán.
„Nem tetszik a feladat, nem ért vele egyet? Ér azt mondani, hogy akkor ne csinálja meg a gyerek. Ér vállalni, hogy akkor elégtelent kap. Az egy tiszta játék, érthető és elfogadható.
Nagyon rossz pedagógiai üzenete van a gyerek helyett megírt házi feladatnak, nagyon rossz példa… Tudom, nehéz nem megírni helyette, ha nem törődik vele, elfelejti, stb. De akkor sem! Kérlek titeket, ne tegyétek, csak ártatok vele a gyerekeknek! Tudom, ha egyest kap, az nem szép. Az esetek többségében nem a szülőt minősíti, ettől nem kell félni” – nyugtatja meg Jocó bá a szülőket, és azt kéri, hogy gondolkozzanak el a véleményén, ami csak egy vélemény, de biztosan sokan egyetértetek vele.
Én sokszor segítek a gyerekek házi dolgozataiban, de csak akkor állok neki, ha ő már írt, csinált, kigondolt valamit. Segítek összefésülni, kijavítom a helyesírási hibákat, együtt helyrepofozzuk. Ez szabály nálunk, megértették. A legjobban pedig annak örülök, ha teljesen egyedül csinálja, hiszen az ő dolga. Amikor mégis bepróbálkoznak a gyerekeim azzal, hogy nem írnád meg helyettem anya, akkor mindig ugyanazt válaszolom: „Miért, te megírod helyettem a cikkeket? Nem, mert nem a te dolgod. Hát, akkor?”