Pedig 2016-ban a kínai vezetés megfogalmazta, hogy érdemes lenne az ország gazdaságának a Made in China irányból eljutni a Created in China célig. Mennyivel jobban a hangzik a creat (teremt, alkot, létrehoz) szó! Biztosan nem egyik évről a másikra fog megvalósulni az újabb kínai álom, de hogy pár év múlva csodálkozni fogunk az eredményen ha visszatekintünk, abban biztosak lehetünk. Elég nehéz ezt elhinni egyelőre, amikor a módosabb kínai szülők például azért küldik egy vagy akár három tanévre az ötödikes gyerekeiket Amerikába, hogy ott az amerikai lazaságot, gondolkodásmódot is megtanulják a nyelv mellett.
A kínai kormány hatalmas összegeket fektet az oktatásba és módszereket dolgoztat ki arra, hogy fokozza az egyetemisták kreativitását.
A gondolkodásban és a kreativitásban látják a jövőt, a gyári futószalagok mellett görnyedő betanított munkások helyett. Persze ez utóbbira is szükség van, de nem a távoli jövőben Kínában is gazdaságosabb lesz gépekkel elvégeztetni a munkát. Az utóbbi pár évben harminc egyetemet építettek fel, ahova a világ legjobb szakembereit hívják meg tanítani és tanulni is, abban bízva, hogy a külföldi tanár- és diákgárda jó hatással lesz a kínai hallgatókra is.
Kínában még rengeteg ember él a nyomor szintjén, de a fejlődés igenis beindult. Kína leggazdagabb 2130 emberének annyi pénze van, mint amennyit világ ötödik legnagyobb gazdasága termel, és a bérek is duplájukra nőttek az utóbbi években. Persze a gyári munkások rettenetes sorsáról szóló rendszeresen felbukkanó hírek szinte egytől egyig igazak, de azért ezen a területen is mutatkozik némi javulás.
A gondolkodásban és a kreativitásban látják a jövőt, a gyárszalagok mellett görnyedő betanított munkások helyett. (Képünk illusztráció – Forrás: Profimedia)
Egyre több gyártulajdonos látja be, hogy nem tarthatja nyomorúságosan kevés fizetésért meg a munkatársait, akik vándorolnak is egyik gyárból a másikba, ha ott egy egészen kicsi pénzzel többet ajánlanak nekik. Egyre több helyen próbálnak meg a fizetésen felüli juttatásokkal hozzájárulni a munkások komfortérzetéhez, és úgy tűnik, a nyugaton már bevált módszer Kínában is működik. Az ország ötször több STEM (tudomány, technológia, mérnök és matematika) végzettséggel rendelkező diplomást képez, mint az Egyesült Államok. Míg az elmúlt évben a kínai befektetések Európában 77 százalékkal nőttek, ezzel szemben sajnos az európai befektetések Kínában 23 százalékkal csökkentek.
Magyarországon ezzel szemben a szakmunkásképzésbe terelt diákokkal képzelik el a jövőt.
Korlátozni szeretnék a gimnáziumi férőhelyek számát, és minden fórumon arról kívánják meggyőzni a szülőket, hogy az érettségi felesleges úri huncutság, az egyetem és a főiskola pedig az egyik záloga a rossz fizetéseknek, bezzeg a szakmunkás-bizonyítvány. Kreativitásról, az önálló gondolkodásról szó sem esik, pedig ezek a készségek igenis fejleszthetők. Talán nem is lenne más „dolga” az általános iskolának, mint a gondolkodás megszerettetése, a folyamatos tanulni akarás kialakítása, a kreativitás támogatása.
Évek, sőt évtizedek óta halljuk ezt, mégis évről évre egyre több olyan dolgot kell még pluszba beerőltetni a tantervbe, aminek igazából sem értelme, sem haszna nincs. Sem a honvédelmi ismeretek, sem a hittan vagy erkölcstan, sem az iskolai lépcsőházban megtartott testnevelés órák nem a kreativitást támogató, huszonegyedik századi, jó munkaerőt képző iskola óratípusai.