Azt hinnénk, hogy a tinikre pont az apjuk van nagyobb hatással, hiszen ebben az életkorban általában vele vannak inkább haveri viszonyban, miközben anya az, akivel háborúzik a kamasz gyerek. Egy tanulmányból azonban az derül ki, hogy nem így van.
A kutatók azt vizsgálták, milyen hatással van a tinikre a szülőkkel való kapcsolatuk, hogyan befolyásolja a szociális életüket és önbecsülésüket az, hogy milyen viszonyban vannak az anyjukkal és apjukkal. Azok a tinik, akik úgy érezték, támogatja őket az anyjuk, sokkal magasabb pontszámokat értek el szociális és önbecsülési skálán. Ezzel ellentétben az apák támogatása nem igazán hozott különbséget a pontszámokban.
A kutatók szerint azért van ez, mert általában az anyák több időt töltenek a tinikkel, mint az apák, így a szavuk is nagyobb súllyal nyom a latban. A tanulmányban azt is leírták, hogy a tinik közelebb érezték magukat az anyjukhoz, mint az apjukhoz, és nem azért, mert az apa mindig szigorú, vagy nem fogadja el őket, sőt: a tinik többsége azt a választ adta, hogy anyukája szigorúbb, mint az apukája.
Az anyák szerepe tehát jelentősen nagyobb, ha az elfogadásról, megértésről van szó, és akkor is jobban tudnak hatni a tinire, ha tanácsot kell adniuk, vagy szigorúan nevelni a gyereket. Ettől még persze szó sincs arról, hogy az apukák ne is törődjenek a tinikkel, sőt inkább pont azt üzeni ez a tanulmány, hogy legyenek minél inkább jelen a család életében, hogy még közelebbi kapcsolatuk legyen a gyerekükkel.