A magyar lányok ötöde nem kaphat meg egy olyan ingyenes védőoltást, ami jó eséllyel megvédi őket a méhnyakráktól. Azért, mert a szüleik nem engedik beoltani őket. 2018-ban a 46 ezer védőoltásra jogosult lány közül csak 37 ezernek a szülei kérték az egyébként ingyenes védőoltást.
A humán papillomavírus (HPV) fertőzés a leggyakoribb vírusos eredetű betegség, évente az összes daganatos betegség több mint hat százalékának kialakulásáért felelős. A világon körülbelül 660 millió nő HPV pozitív. A becslések szerint az aktív szexuális életet élő nők több mint fele legalább egyszer átesik a fertőzés valamelyik típusán élete folyamán, tizedüknél pedig hosszan tartó HPV-fertőzés alakul ki, és a fertőzés következményeként két százalékukban fejlődik ki rákmegelőző állapot. Magyarországon a mellrák után a második leggyakoribb nemi szervi daganat a méhnyakrák. Évente 1200-1300 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, és 600-650 nő életét is veszti a daganatos megbetegedés miatt.
Nagy részük ma is élhetne, ha be lettek volna oltva, és rendszeresen jártak volna szűrésre.
Zebegényi Éva 42 éves, több mint tíz éve egy szűrés alkalmával diagnosztizálták nála a méhnyakrákot.
„Semmilyen tünetem nem volt, egy rutinszerű nőgyógyászati vizsgálaton vettem részt, utána derült ki, hogy rákos vagyok. Harmincéves voltam, éppen gyerekvállalás előtt álltunk a férjemmel, azért is mentem el orvoshoz, hogy ezt megbeszéljük. A rákot túléltem, de gyerekem nem lehetett, amitől mély depresszióba estem, és öt év után elváltunk. Nem a férjem hibája, én nem akartam senkit magam mellett látni nyolc évig.
Mindenkit gyűlöltem, aki egészségesen élhetett, gyereket szülhetett. Magamat hibáztattam, amiért nem szűrettük magunkat HPV-re a férjemmel. Mások engem hibáztattak, amiért szerintük ez a betegség csak azokat sújtja, akik felelőtlenül élik a nemi életüket, gyakran cserélgetve a partnerüket.
Hát, én ordítani tudtam volna velük, hogy itt állok, harmincévesen, második partneremmel az életemben, és nézzétek, rákos vagyok! Akkor meg jöttek a jó barátok, akik a férjemet kezdték hibáztatni, hogy biztosan ő hozott betegséget a házasságunkba. A volt férjem egy csodálatos ember, soha nem csalt meg, és előttem sem élt kicsapongó életet. Neki is csak négy partnere volt engem is beleértve összesen. Én mégis beteg lettem.
A legrosszabb az volt, amikor jó barátaim a rák lelki oldaláról tartottak nekem kiselőadást. Hatalmas átéléssel meséltek arról, hogy nem véletlenül lettem rákos, valami elfojtást cipelek magammal, amit le kell tennem, mint egy csomagot, mert különben nem élhetem túl. Nem segíteni akartak, hanem meggyőzni arról, hogy én vagyok a hibás, és a rák mindig lelki eredetű betegség. Tipikus áldozathibáztatás, pedig semmi rosszat nem tettem.
Már tudok higgadtan beszélni a témáról, úgyhogy üzenem mindenkinek, aki épp ilyen tanácsot készül adni egy rákos barátjának, hogy nem, nincs igazuk, a méhnyakrák például a HPV vírustól alakul ki, és ne hibáztassák a betegeket, ne okozzanak nekik még nagyobb lelkiismeret-furdalást, épp elég megküzdeni azzal, ami van. Ne hibáztassák az áldozatot, semmi szükség rá!”
Az orvos válaszol
A HPV vírussal és oltással kapcsolatban megkértük dr. Kisfalvi István Ph.D. szülész-nőgyógyász főorvost aki a Swiss Prémium Egészségközpontban fogadott minket, hogy segítsen válaszolni pár olyan kérdésre, ami rendszeresen felbukkan beszélgetésekben, de úgy tűnik, hogy nagy az ellentmondás a megválaszolásukban.
Ami engem a legjobban foglalkoztat, hogyha a nők ennyit gondolkodnak azon, hogy érdemes-e önmagukat vagy a lányaikat beoltatni, akkor miért a barátnőiktől kérnek segítséget a Facebookon, és miért nem keresik fel a nőgyógyászukat? Az internet tele van oltásellenes fórumokkal, téveszmékkel, féligazságokkal, egy laikusnak elég nehéz eligazodnia közöttük.
Dr. Kisfalvi István szülész-nőgyógyász
Szerencsére vannak olyan családok, amelyek felkeresnek az oltással kapcsolatban, mielőtt meghoznák a döntésüket. 2006-ban kezdődött Magyarországon ez az oltássorozat, akkor még fizetni kellett érte, 30.000 forint volt az ára darabonként, de voltak akciók, illetve olyan önkormányzatok, amelyek finanszírozták a településük tizennyolc év alatti lakóinak a vakcina árát.
2014 szeptembere óta a tizenkét éves lányokat kampányszerűen oltják az állam támogatásával. Szeptemberben a szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnék-e a kislányuknak beadatni az oltást. A tizenöt év alattiaknak már csak kétszer szükséges az oltást megkapniuk, egyszer szeptember környékén, egyszer pedig fél évvel később, tavasszal. Ha valaki tizenöt éves kora felett szeretné beoltatni magát, három oltásra lesz szüksége.
Az oltást azért hetedik osztályban adják, mert akkor a leghatásosabb, ha a beoltott személy még nem él nemi életet, plusz ennyi idősen a legerősebb a lányok immunválasza is az oltóanyagra. Egy éve kilenc komponensű oltással oltunk, és az a terv, hogy a jövő tanévtől a fiúknak is felajánlják ugyanezt az oltást, így egy idő múlva az egész magyar társadalom oltva lesz.
Az oltással szembeni egyik kritika az, hogy túl nagy biztonságérzetet ad a nőknek, akik ezért nem járnak többet rákszűrésre, pedig az oltás nem nyújt százszázalékos garanciát a méhnyakrák ellen. Szükséges szűrővizsgalatra járnia annak, aki be van oltva?
A mai orvostudomány szerint tizenhárom olyan magas kockázatú HPV vírus létezik, ami ok-okozati összefüggésbe hozható a méhnyakrákkal. Az esetek kilencven százalékában a méhnyakrákos megbetegedéseknél ezekből a vírusokból pár megtalálható a betegnél. Az esetek kilencven százalékát hét beazonosított vírus okozza, azokra hatásos a védőoltás. Fennmarad még néhány típus, ami nem specifikusan, de tud méhnyakrákot okozni, és nincs benne az oltóanyagban, ezért nagyon fontos továbbra is szűrővizsgálatra járni, célszerűen évente.
Kell ismételni az oltást?
Az oltást tizenhárom éve lehet megkapni. A kezdeti beoltottak óta nézik, hogy milyen magas az ellenanyagtiter, avagy ellenanyagszint. Egyelőre azt látjuk, olyan magas, hogy nincs szükség további emlékeztető oltásokra, de folyamatosan figyelik a beoltottakat, és ha a szint csökkenne, akkor esetleg szükség lehet újabb oltás beadására. Az idő rövidsége miatt még nem tudjuk, hogy sor kerül-e erre.
Vannak veszélyei ennek az oltásnak?
Csak mint minden más védőoltásnak: fájhat az oltás helye, bőrpír jelentkezhet, esetleg más enyhe mellékhatások.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Érdemes szexuálisan aktív felnőtteknek is beoltatniuk magukat?
A HPV vírus főleg azok között terjed, akik gyakran cserélnek partnert, vagy nem ismerik esetleg a partnerük szexuális előéletét. Mindegy, hogy valaki harmincévesen vagy húszévesen veti bele magát az egyéjszakás kalandokba, az oltás mindenképp jó megelőzése lehet a vírus okozta betegségeknek.
Sajnos a közhidelemmel ellentétben a HPV ellen nem elég az óvszer használata, ami sokféle szexuálisan terjedő nemi betegség ellen megvéd, ugyanis a HPV nemcsak váladékkal, hanem bőrkontaktussal is terjed. Éppen ezért fontos, hogy a férfiak is megkapják majd a védőoltást.
Milyen hatása lenne annak, ha holnaptól mindenki megkapná az oltásokat?
Jó néhány év múlva akár megszüntetheti a méhnyakrákot.
Ausztráliában 2007 óta létezik HPV program, és azt ígérik, hogy 2022-re eltűnik az országban méhnyakrák. Magyarországon van erre esély?
Ausztráliában az első évben beoltottak másfél millió embert, és azt látták, hogy öt éven belül a kondilómák száma (az egyik komponens, ami meggátolja a szemölcsök kialakulását) 93%-kal lecsökkent. Azt várják, hogy ha átoltják az egész populációt, akkor nem lesz több méhnyakrákos sem. Ugyanez lenne várható Magyarországon is.
Mennyire veszik komolyan a magyar nők a szűrésre járást?
A magyar nőknek csak egyharmada vesz részt nőgyógyászati szűrővizsgálatokon. Pedig minél korábban felismerjük a kóros elváltozásokat, annál hamarabb tudjuk gyógyítani, így a túlélési esély is annál nagyobb. El kell menni rendszeresen szűrésre, és megnyugvással kell tudomásul venni a negatív eredményt.
Tisztában vannak a nők egyáltalán a HPV veszélyeivel?
Gyakran járunk gimnáziumokba, középiskolákba szexuális felvilágosító órát tartani. Megdöbbentő, hogy mennyire nincsenek tisztában a fiatalok nemcsak a nemi úton terjedő betegségekkel, de például a belső nemi szerveikkel sem. Nem tudják, mi az a petefészek, miért van egyáltalán menstruáció. Az AIDS-ről esetleg hallottak, de más betegségekről fogalmuk sincs, pedig érdemes lenne ezekről igenis felvilágosítani őket, akkor talán majd az ő gyerekeik már sokkal nagyobb arányban megkapnák ezt az oltást is.
Miért nem kötelező a HPV elleni oltás, ha ennyire hatásos?
Az oltásellenes csoportok nagyon komolyan lobbitevékenységet folytatnak. Másrészt a szexuális élet a legbensőbb magánügy. Szokás arra hivatkozni, hogy ami a hálószobában történik, ahhoz senkinek semmi köze. Sokan azt gondolják, hogy azért, mert ők monogám kapcsolatban élnek, teljesen felesleges beoltatniuk magukat egy olyan vírus ellen, amivel soha nem fognak találkozni.
A szexuális magánszférába való beavatkozásnak tűnhet azt válaszolni erre, hogy tizenkét évesen még nem lehet senki biztos abban, hogy élete első szerelmével, hűséges kapcsolatban éli majd le az életét. Pedig elég lenne csak arra gondolni, hogy annak ellenére, hogy én magam hűséges vagyok, nem biztos, hogy a partnerem is az, vagy ha az is, nem biztos, hogy nem hozott már eleve valamilyen HPV vírust a kapcsolatba.