Ha ez igaz rád, akkor passzív-agresszíven viselkedsz a kapcsolatban

Olga | 2020. Február 07.
Nem akarunk ujjal mutogatni, de ha passzív-agresszíven kommunikálsz, az bizony nem jelent jót a párkapcsolatnak.

Mielőtt a férjedet hibáztatnád, mindig vizsgáld meg a saját belső világodat, kommunikációdat, azt, hogy a másiknak biztosan nincs-e igaza. Vagy lehet, hogy te fejezed ki az elfojtott dühödet passzív-agresszív módon?

Andrea Brandt párterapeuta szerint mindenkiben van egy kis düh, amit elfojtott magában, és nehéz észrevenni, amikor ez veszi át a kommunikációban az irányítást. Gondolj bele, hogy hányszor érzed magad igazán mérgesnek – ami egy egészséges érzelem, nincs vele semmi baj –, és ha az a válaszod, hogy soha, akkor jó eséllyel te is elfojtod magadban a dühödet.

A szakember azt javasolja, a következő kérdésekkel vizsgáld meg, hogyan reagálsz a párodra, mert még a végén kiderülhet, hogy igazából miattad van olyan sok vita a kapcsolatban:

  1. Amikor a párodnak dicséretre, figyelemre vagy pozitív visszajelzésre lenne szüksége, megtagadod tőle?
  2. Nem teljesíted szívesen a párod kéréseit?
  3. Halogatod, ha egy fontos problémát meg kellene oldanod?
  4. Megtagadod az intimitást – testileg és lelkileg – a párodtól, ha büntetni akarod?
  5. Alig reagálsz, amikor fontos témát akar megbeszélni veled a párod? Például olyanokat válaszolsz, mint „Rendben.”, „Mindegy.”, „Nem tudom.”?
  6. Szarkasztikusan beszélsz az életről, magadról, a párodról és másokról?
  7. Gyakran vagy frusztrált, csalódott és ideges?
  8. A legtöbb helyzetet negatívan látod, még akkor is, ha az élet más területein nincs probléma?
  9. Gyakran teszel lekicsinylő megjegyzéseket a párodra?
  10. Soha nem mondasz nemet? Vagy mindig igent mondasz?

Fotó: Unsplash

Ha legalább egy kérdésre igennel válaszoltál, akkor lehet, hogy nem tudod megfelelő módon kifejezni a dühödet, ami passzív-agresszív formában tör elő belőled, és bizony még nagyobb konfliktust generál. De a terapeuta szerint nem kell ettől még kétségbeesni, az első lépés az, hogy felismered a problémát, és innentől már félig meg is nyerted a háborút. A fő cél az, hogy tudatában legyél a saját dühödnek, és megtanuld kezelni úgy, hogy a párod ne lássa kárát.

Ha passzív-agresszív a viselkedésed, akkor jó eséllyel úgy elnyomod a negatív érzéseidet, hogy a végére már állandóan áldozatnak érzed magad. Ha valami nem sikerül, akkor rögtön magadat hibáztatod, ez pedig az önutálat melegágya, miközben nő a harag benned a párod iránt is, mert úgy érzed, képtelen vagy rá, hogy igazán jó társ legyél. Senki sem lehet boldog ebben a szituációban.

A terapeuta szerint ebből az állapotból úgy kell elkezdeni a felépülést, hogy nem válaszolsz zsigerből, hanem mindig veszel pár mély levegőt, és átgondolod a kommunikációdat. Ha például az a probléma gyökere, hogy mindenre igent mondasz, de nem akarsz szolgaként élni tovább a kapcsolatban, akkor legközelebb, ha kér tőled valamit a párod, a válasz előtt gondold át, tényleg meg szeretnéd-e tenni, amire kér. És ha nem, akkor mondj nemet. Át kell alakítanod a saját belső világodat, magadat kell az első helyre tenni, tisztelettel kell bánni magaddal, és ha ez sikerül, akkor a düh is elmúlik, így a passzív-agresszív kommunikációt is magad mögött tudod hagyni szép lassan.

Exit mobile version