„Az anyám egyfolytában áldozat volt, nehéz egy mártír mellett felnőni”

Natasa | 2021. December 12.
A mártír anya többféle, komplex károkat is képes okozni, viselkedésének pedig még felnőttként is áldozatai leszünk.

Vannak olyan emberek, akik mártírok, egyfolytában áldozatszerepben vannak és nem lehet őket ebből semmivel sem kibillenteni. Ha ez az ember anyaként játssza az áldozatot, akkor olyan sok terhet rak a gyerekére, amit még felnőttkorában is cipelni fog.

A gyerek a hibás

Peg Streep pszichológus, a Mean Mothers (Gonosz anyák) című könyv írója a könyvhöz végzett kutatómunka során rengeteg anyával és felnőtt nővel beszélgetett, meghallgatta a történetüket, hogy a mérgező anyákról minél teljesebb képet kapjon. Arra a következtetésre jutott, hogy azok a gyerekek, akiknek mártírként viselkedett az anyja gyerekkorukban, felnőttként hajlamosabbá váltak arra, hogy értéktelennek érezzék magukat, nehezebben tartják a határaikat vagy közvetítik a szükségleteiket mások felé, és problémáik adódhatnak a bántalmazás jeleinek felismerésével is.

A mártír anya szerepe sajnos túl gyakori, a könyvben egy ma már 52 éves nagymama, Celia így mesél az anyjáról: „Az anyám egyfolytában áldozat volt, nehéz egy mártír mellett felnőni. Anyám engem hibáztatott azért, hogy nem teljesedhetett ki a karrierjében, mert megszülettem, amikor egyetemista volt. Pedig mit tettem? Semmit, nem én akartam megszületni, és nem én hoztam azt a döntést sem, hogy emiatt abbahagyja a tanulást.” 

Bár Celia szerint az lett volna a logikus, hogy a születése után folytassa anyuka az egyetemet és építhette volna a karrierjét, ám ő úgy döntött, hogy inkább szül még két gyereket és Celiát hibáztatja egész életében: „Azt gondolnánk, hogy ennyi év után anyám is belátja, mennyire abszurd a gyerekét okolni a saját döntéseiért, de nem így van. Gyerekként, majd kamaszként kénytelen voltam elfogadni, hogy másképp bánik velem az anyám, mint a testvéreimmel, mert szerinte tönkretettem az életét. Mindent magamba szívtam, a lelkem részévé vált, amit mondott rólam gyerekkoromban, elhittem, hogy én vagyok a hibás és a létezésem egy tévedés. Ebből az állapotból nagyon lassan lehet csak felépülni, amikor pedig ritkán találkozom anyámmal, biztos, hogy előhúzza az áldozatkártyát. Szerintem imád mások sajnálatában fürödni… rossz Celia, szegény anyuci.”

Az áldozat anya nagy károkat okoz (Kép: Getty Images)

A mártír anya bántalmazó anya

Hajlamosak vagyunk elsiklani az áldozatszerepben ragadgó anyák felett, pedig a szakember szerint ez a mérgező viselkedés egyik formája, azaz ugyanúgy bántalmazás, mintha megvernék a gyereket. A hibáztatás, mainpuláció, bűntudatkeltés mind olyan eszköz, ami agresszivitást jelent a gyerekkel szemben. A pszichológus John esetén keresztül szemlélteti, hogy milyen az, amikor egy anya kívülről tökéletesnek tűnik, de a gyerekét az mártírságával bántalmazza. A 35 éves John elmondta, hogy az anyja fordítva működött világ életében, ahelyett, hogy dicsekedett volna gyerekkorában a fia eredményeivel, mindig inkább lekicsinyelte a teljesítményét.

Sosem értettem, de általában úgy hozta ki a dolgokat, hogy a mi siralmas teljesítményünk miatt ő a szenvedő fél, akit sajnálni kell. Ez a folyamatos áldozatszerep oda vezetett, hogy apám mindenáron meg akarta védeni őt, és azt látta, hogy a gyerekei bántalmazzák anyámat, holott ez pont fordítva történt.

Egyáltalán nem ritka az, ahogy John apja reagált az anya áldozatszerepére, gyakori, hogy a párkapcsolatban kiosztott szerepek szerint egy áldozat mellett van egy védelmező ember, aki próbál segíteni minden erejével az áldozatnak. Gyakran ezt a megmentőszerepet a gyerekre osztja a mártír anya, amivel még nagyobb károkat okoz, hiszen mindegy, hogy mennyire erőlködik szegény gyerek, sosem tud az anyja kedvére tenni igazán, egész egyszerűen azért, mert nem rajta múlik, hogy az anyja hogyan viselkedik vagy mennyire boldog. Közben pedig elvész a gyerekkora, az ő igényeivel, szükségleteivel nem törődik senki, megfordulnak a szerepek. Ebből adódhatnak aztán olyan következmények, hogy felnőttként fogalma sem lesz, hogy mit szeretne, sőt, a saját érzelmeivel is nehezen kerül kapcsolatba, mert annyira ignorálta, alárendelte saját magát az anyja áldozatszerepének gyerekkorában.

Az áldozatszerep hosszú távú hatásai

A szakember négy hatást ír le, persze ennél jóval összetettebb és komplexebb következményei lesznek egy gyerek lelkére, ha mérgező, áldozatszerepbe ragadt anyával kell felnőnie, de ez a négy az, ami általánosságban szinte mindenkinél előfordul.

1. Nem tudja jól tartani a határait

Amikor anya a mártír, az azt jelenti, hogy a gyereket teszi felelőssé a saját életéért és cselekedeteiért. A megmentő szerepet rátolja a gyerekre, nem adja meg neki azt a szülői figyelmet és gondoskodást, amit igényelne, ezzel eltörli azokat az egészséges határokat, amik az anyai és gyermeki szerepek között vannak. Ennek felnőttkorban is meglesz a következménye a gyerek kapcsolataiban, legyenek azok baráti, munka vagy szerelmi kapcsolatok.

2. Az anya hibáztatása önkritikává alakul

A gyerekek sokáig megmásíthatatlan igazságnak gondolják azt, amit a szüleik mondanak. Elfogadják kérdés nélkül azt is, ha az anya hibáztatja őket kimondva vagy kimondatlanul, simán magukévá teszik a gondolatot, hogy miattuk boldogtalan az anyukájuk. Felnőve ezek a hibáztatások nem múlnak el, átalakulnak belső hanggá és önkritikának álcázva bántják tovább a felnőtt gyereket.

3. Nehezen látja bántalmazónak a mártír anyát

A gyerek nem látja a helyzetben, hogy őt most bántják, számára az válik normálissá, ahogy bánnak vele a szülei. Sok esetben még felnőve is küzdelem, hogy észrevegye, hogy az anya áldozatszerepe igazából az irányítás és hatalom érdekében elkövetett manipuláció volt. Előfordulhat, hogy a felnőtt gyerek inkább hisz tovább abban, hogy az anyján segíteni kell és vállalja a bűnbak szerepét, mint hogy bántalmazónak lássa, mert ez a kevésbé fájdalmas megoldás.

4. Nem ismeri fel a saját szükségleteit

Az anya mártírsága olyan szerepbe taszítja a gyereket, amivel elterelődik a figyelem a gyerek szükségleteiről, igényeiről. Mivel az anya áldozat, ezért nem marad idő, energia, figyelem a gyerekre ahhoz, hogy meghallják a szülei, mit szeretne, mire lenne szüksége. Így aztán a gyerek egy idő után megtanuljaelfojtani az érzéseit, gondolatait és elszakad tőlük. Az újrakapcsolódás pedig csak hosszú terápiás úton jön létre, sok esetben már felnőtt fejjel.

A jó anya:

Exit mobile version