A tehetség tisztelete jelen van a kultúránkban, mindegy, hogy intellektuális, sportolói vagy művészi tehetségről van szó, azt várjuk a gyerektől, ha kiemelkedő valamiben, hogy sikeres legyen. Mert erre született, a sors keze, hogy ennyire tehetséges.
Dr. Jim Taylor a sport és a szülői magatartás pszichológiájára specializálódott szakember véleménye szerint senki sem születik arra, hogy bármit is csináljon. Az egyetlen, amit nyugodt szívvel kijelenthetünk, hogy egyes gyerekek bizonyos képességekkel születnek, amelyek segíthetnek nekik abban, hogy egy adott tevékenységben kiemelkedőek legyenek. A tehetség azonban nem garancia a sikerre, a világ tele van tehetséges, kudarcot vallott emberekkel. A szakember szerint túl sok szülő reménykedik a gyerek tehetségében, holott pont nem ezért kellene drukkolni.
A tehetséggel kapcsolatos veszélyek
„A gyerekek is elhiszik a tehetség mítoszát – írja a pszichológus. – Amikor gyerekekkel beszélek, megkérdezem tőlük, hogy inkább tehetségesek vagy inkább szorgalmasak lennének. A gyerekek szinte teljes egyhangúsággal azt mondják, hogy inkább lennének tehetségesek. Mert szerintük ha tehetséges vagy, akkor minden könnyű. A szülők és a gyerekek nem látják, hogy a tehetség ugyanolyan nagy keresztet jelenthet, mint amekkora ajándék.”
Mivel a tehetséges gyerekek kis erőfeszítéssel már korán sikeresek, nem tulajdonítják saját maguknak a sikereiket („Ötöst kaptam, pedig nem is tanultam.”), ezért aztán nem tanulják meg a kapcsolatot erőfeszítéseik és eredményeik között, így nem büszkék magukra az eredményeik miatt. Nem tudják azt mondani: „Jól teljesítettem, mert keményen dolgoztam.”
Az is előfordulhat, hogy kialakul bennük az a meggyőződés, hogy a jövőben erőfeszítés nélkül is mindig sikeresek lesznek. Ha a tehetséges gyerekek a sikereiket a képességeiknek tulajdonítják, akkor amikor kudarcot vallanak – ami előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkezik –, akkor a kudarcaikat a képességeik hiányának tulajdonítják majd a szakember szerint – azt gondolhatják, hogy biztosan ostobák vagy tehetségtelenek.
Forrás: Getty Images
A tehetség újradefiniálása
A tehetséges gyerekek korai sikereket és kevés vagy semmilyen kudarcot nem tapasztalnak: ötösöket szereznek, korosztályuk felett versenyeznek a sportban, vagy felsőbb osztályokba járnak a legkülönbözőbb tantárgyakban. Előbb-utóbb azonban elérnek egy olyan szintet, ahol mindenki tehetséges (pl. egy erős egyetem). Ekkor már nem a tehetség teszi különlegessé a gyerekeket, hanem akkor lesznek sikeresek, ha rendelkeznek olyan készségekkel, amelyekkel maximálisan ki tudják használni az adottságaikat, mint például a kemény munka, kitartás, türelem, állhatatosság, fegyelem – ezek lehetővé teszik számukra, hogy valóban sikeresek legyenek.
A pszichológus leszögezi, hogy egyáltalán nem a tehetség ellen akar beszélni, épp ellenkezőleg: „A tehetség értéke vagy az általa okozott kár attól függ, hogy a szülő és a gyerek hogyan tekintenek rá” – írja Taylor.
Ha elfogadják a társadalom tehetségről alkotott nézetét, akkor úgy vélem, hogy a tehetség legalább annyira teher, mint áldás. Ugyanakkor a tehetség csodálatos lehetőség lehet a gyerekek számára, hogy nagyszerű dolgokat érjenek el.
„A következőt ajánlom: ha úgy gondolod, hogy gyermekeid tehetségesek lehetnek, vizsgáltasd meg őket pártatlan szakértőkkel – a szülők köztudottan rosszul ítélik meg gyerekeik képességeit – javasolja a pszichológus. – Ha a gyerekek valóban tehetségesek, ne mondd el nekik. Semmi értelme. A gyerekek tehetségesnek címkézése felesleges nyomást helyez rájuk. És akár tehetségesek, akár nem, úgysem tehetnek ellene semmit. Ha kiderül, hogy különleges tehetségek, mondd el nekik, hogy szerencsések, hogy rendelkeznek ezzel a tehetséggel, de ez csak egy kiindulópont. Hogy ebből mi lesz: siker vagy kudarc, az csak rajtuk múlik.”
