A gyerekszegénység már nem olyan, mint Móra Ferenc regényében

nlc | 2024. Október 31.
A szegénység már többnyire nem a külsőségben mutatkozik meg, egy hátrányos helyzetű gyermek nem feltétlenül jár rongyos ruhákban vagy lyukas cipőben.

Lehet, hogy a hátrányos helyzetű gyerek ma már nem jár lyukas cipőben, vagy rongyos ruhákban, a tanulásban azonban óriási hátrányt jelent számára, hogy nincs otthon megfelelő számítógép, íróasztal, egy nyugodt hely, ahova visszavonulhat olvasni, vagy egy olyan felnőtt, aki segítene neki, ha kérdése lenne.

Szegeden a Motiváció Tanodában teret, szaktudást, illetve – nevükből adódóan – motivációt biztosítanak a hátrányos helyzetű gyerekeknek, hogy leküzdhessék a mindennapi nehézségeiket. Csocsózás, társasjáték, tantermi foglalkozások vagy egy közösen elfogyasztott uzsonna: a Motiváció Egyesület szegedi tanodájának minden helyiségében fiatalok aktív, jókedvű csoportja fogad minket. Az intézményt délután négy körül, a tanórák végeztével tölti meg igazán élet: az itt lévő, többségében hátrányos helyzetű általános és középiskolások számára ez a hely legalább annyira szól a szórakozásról és a közösségépítésről, mint az esetleges korrepetálásról.

Egy gettósuli bezárásától az önkéntes mentorálásig

A Szegeden is futó tanodaprogram eredete 2007-ig nyúlik vissza, amikor több megyei jogú városban átfogó oktatási deszegregációs programot hajtottak végre. Ennek keretein belül bezárták többek között Szeged többségében hátrányos helyzetű tanulók által látogatott intézményét. A Cserepes sorként ismert helyi szegénynegyed közelében lévő Móra Ferenc Általános Iskola a „gettósulik” minden ismertetőjegyét magán hordozta: rossz állapotú, omladozó épület, eszközhiány, kiégett pedagógusok és alacsony színvonalú oktatás volt rá jellemző.

A bezárt iskola gyerekeit igyekeztek arányosan szétosztani a környék összes intézményébe úgy, hogy az átvételük egyik intézmény számára se jelentsen megoldhatatlan problémát. Ekkor merült fel az ötlet először, hogy jelképes ösztöndíjért, kvázi önkéntes alapon tanár és pszichológia szakos hallgatók segítsék a gyerekek beilleszkedését tanórán kívüli foglalkozásokkal. Később erre EU-s pályázati forrásokat is sikerült elnyerniük, így tanodákat alapíthattak.

Hátrányos helyzetű gyerekeken segít a Szegedi Motivációs Tanoda. (Fotó: Fülöp Máté)

A Motiváció Egyesület két ilyen tanodát működtet, Szeged mellett Balástyán is várják iskola utáni elfoglaltságra a gyerekeket. Kiépítettek továbbá egy TanodaPlatform elnevezésű hálózatot is, amelybe körülbelül hetven tanoda tartozik, közöttük rendszeres a tapasztalatcsere és a kölcsönös segítségnyújtás rendezvények szervezésében vagy adományok gyűjtésében. A szegedi intézménybe nagyjából harminc gyerek jár, sokuk sorsát évek óta figyelemmel kísérik az itt dolgozó mentorok. Többségük az általános iskola felső tagozatát járja, a középiskolás korban lévő gyerekeket ugyanis egyre nehezebb tartósan a tanodákba csábítani. Ebben az életkorban a társas kapcsolatok fontosak, viszont az autonómia is, vagyis ők már kevésbé szeretnek olyan helyen lenni, ahol felnőtt felügyelet van. Ami baj, hiszen ezeknek a fiataloknak is nagyon sokat tudnának segíteni a tanodákban dolgozók.

Az eszközhiány óriási gondot jelent

„A tanodákat körülbelül úgy lehet elképzelni, mint egy délutáni iskolát, klubhelyiséget, ahol rendszeres elfoglaltságokat biztosítunk a fiatalok számára. Önkéntes alapon jönnek hozzánk, vagyis valahogy el kell érnünk, hogy akarjanak időt tölteni velünk. Tehát nagyjából fele időt töltünk tanulással, a másik felét a szórakozás, közösségépítés teszi ki” – mondta el Dr. Fejes József Balázs, a Motiváció Egyesület, illetve a TanodaPlatform egyik alapítója. Szerinte rengeteg olyan negatív sztereotípia él a fejekben a szegénységgel kapcsolatban, amelyek alaptalanok, vagy legalábbis pontatlanok. Ez pedig a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását csak tovább nehezíti.

Az egyik ilyen, hogy egy szegény családból származó gyereket az öltözködése alapján fel lehet ismerni, ez azonban nem feltétlenül igaz. Móra Ferenc Kincskereső Kisködmönében csak a bíró fia járhatott sarkantyús csizmában, míg a szegények lábára cipő sem jutott, de egy mostani, szegénysorból származó gyermek nem feltétlenül jár szakadt, rongyos ruhákban és lyukas cipőben. Nem az a legnagyobb gondjuk, hogy megfeleljenek külsőségekben, sokkal inkább az otthoni körülmények és tárgyi feltételek hiánya – mondta el az egyesület elnöke.

Kíváncsi vagy a gyerekszegénységgel kapcsolatos másik téves sztereotípiára? Elolvasnád a folytatást? Ide kattintva megteheted! 

Exit mobile version