Így alakítsd a gyermeked étkezési szokásait

nlc | 2015. Október 26.
Az étkezési szokások kialakítása gyermekkorban kezdődik, és ezek a szokások rendszerint egész életünket végigkísérik, és egészségünkre is óriási hatással vannak. Igazából már csecsemőkorban, a helyes szopatási módszerekkel megveti az édesanya ennek alapjait, de később, az anyatejes kor elhagyása után is sokat tehet még a megfelelő étkezési szokások kialakításáért. Néhány tippel és praktikus ötlettel segítünk most ebben.

Nagyon sokat tehetünk azért, hogy helyes táplálkozási szokások alakuljanak ki a gyermekünknél, mint ahogy azért is, hogy ne csak eleget, de egészséges ételeket is fogyasszon a csemete. Egyes felmérések szerint azonban mégsem figyelnek oda a szülők eléggé erre a kérdésre, hiszen a magyar gyerekek közül minden negyedik elhízott, minden harmadik reggeli nélkül indul iskolába, és általában jellemző rájuk a dehidratáltság is. Az egészségére és az önbizalomára oly káros elhízás oka leggyakrabban az, hogy rendszertelenül és egyoldalúan táplálkoznak a gyerekek, és az étrendjükben kevés a rost és a teljes kiőrlésű gabonafélék aránya. Pedig csak egy kicsivel több odafigyelésre lenne szükség ahhoz, hogy a statisztikáink és a gyermekeink egészsége jobb képet mutasson: az étkezések rendszeressé tételével, az asztal körüli jó hangulat megteremtésével, a gyerekek bevonásával a főzésbe és természetesen példamutatással ezeken az állapotokon látványosan és könnyen tudnánk változtatni. Mindenekelőtt fontos, hogy megszerettessük az étkezést a gyermekkel, mert enélkül hiába is igyekeznénk ránevelni a megfelelő étkezési szokásokra. Az alábbi ötletek ebben segítenek:

• Tegyünk mindenből keveset a gyerek tányérjába: ha még kér, akkor adjunk neki és magunknak is.
• Vonjuk be a gyereket főzésbe, és az élelmiszerek bevásárlásába is. Azok a gyerekek, akik részt vesznek a konyhai munkákban, jellemzően kevésbé válogatósak, jobb étvággyal esznek és jóval tudatosabbak az egészséges ételek fogyasztásában.
• Kóstoltassuk meg az alapanyagokat külön-külön is, hogy el tudja dönteni, mi a jó, mi a nem jó a számára. Hagyjunk választási lehetőségeket a gyermeknek, és ne erőltessük rá mindenáron az egyes fogásokat.
• Az étkezések hangulatát tegyük felszabadulttá, örömtelivé.
• Ne mondjuk gyerekünknek és gyerekünkről, hogy rossz evő, vékony, sápadt. Az evéssel kapcsolatos sikereket viszont többször is hangoztassuk.
• Ne vesztegessük meg étellel, és ha rendesen eszik, ne óriási adag habos csokoládéval jutalmazzuk.
• Ne nézzünk evés közben tévét, és más, hasonló tevékenységekkel se osszuk meg a figyelmet, mert akkor a gyermek nem lesz képes önmagában értékelni az asztali örömöket. Ehelyett inkább beszélgessünk egymással.

Az egészséges táplálkozás alapjai

A egészséges táplálkozás szempontjából több fontos dolgot is szem előtt kell tartanunk, és ezek alapján érdemes összeállítanunk a gyermek étrendjét és étkezési szokásait.

Rostok
Általában kevés gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, vagyis rostszegény étrenden élünk, pedig a rostok több okból – például az emésztés zavartalansága miatt – is nélkülözhetetlenek a szervezetnek. A gyerekeknél időnként különösen nehéz megoldani, hogy megegyék a gyümölcsöket és zöldségeket, de rostigényüket máshogy is pótolhatjuk, mivel a legtöbben szeretik a tésztaféléket és gabonapelyheket. Ha ezek teljes kiőrlésű gabonából készülnek, akkor rostban gazdagok, és így hozzájárulnak a gyerekek egészséges táplálkozásához.

Folyadékbevitel
Az egyik általános táplálkozási probléma a gyermek körében a dehidratáltság, de ez nemcsak rájuk, hanem a felnőttekre is igaz hazánkban. Felnőtteknél napi 2,5 liter víz bevitelét ajánlják a szakértők, gyerekeknél ez a mennyiség életkoronként változik. A folyadékpótlásra a víz a legalkalmasabb, de a gyerekeket úgy is rávehetjük az ivásra, hogy frissen facsart gyümölcslevekből készült koktélokat, turmixokat kínálunk fel nekik. Ezek a színes, ízletes italok számukra általában vonzóbbak, mint a víz, ráadásul nemcsak folyadékhoz, de értékes vitaminokhoz és rostokhoz is hozzájutnak belőle.

Reggeli
A reggeli a napi energiaszükségletünk 20 százalékát fedezi: nélküle sokkal alacsonyabb a teljesítőképességünk, ingadozóvá válik a hangulatunk. Hosszú távon az egészségünk is kárát látja a reggeli hiányának, és ez különösen igaz a gyerekekre, ezért fontos, hogy soha ne engedjük el őket úgy otthonról az iskolába, hogy nem reggeliztek. Ha a gyermekünk nem igazán rajong ezért az ötletért, rávehetjük őt a reggelizésre különféle praktikákkal: például vidám, különleges alakú szendvicseket készítünk nekik, amit örömmel majszolnak el.

Rendszeresség
Az egészséges étkezési szokások egyik alapja a rendszeresség: az ideális az, ha naponta 5 alkalommal esznek a gyerekek, és lehetőség szerint az egyes étkezések mindig ugyanabban az időpontban vannak. Fontos, hogy mi is tartsuk magunkat ehhez a szabályhoz, hiszen ha a gyermek azt látja, hogy a szülei mindig részt vesznek a reggeliken, ebédeken és vacsorákon, valamint a tízórai és uzsonna idejét is betartják, akkor ő is ezt a mintát fogja majd követni.

Változatosság
A kiegyensúlyozott táplálkozás alapja a változatosság: azok a gyerekek, akik színes, változatos étrenden élnek, ellenállóbbak, erősebbek, egészségesebbek, mivel a szervezetük a különféle ételekből hozzájuthat minden fontos tápanyaghoz. A helyes, változatos étrendben nagy hangsúlyt kapnak a zöldségek és gyümölcsök, rendszeresen szerepel az “étlapon” hal, különféle sovány húsok, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételek, és jóval ritkábban kerül az asztalra erősen cukrozott édesség vagy túlsózott, zsíros étel.

Exit mobile version