Léböjtkúra, a nagytakarítás

Árvai Magdolna | 2009. Április 30.
A böjtről, a táplálékmegvonás áldásos hatásáról így tavasszal egyre többször hallunk, mégis kevesen vagyunk, akik belekezdünk. Pedig az orvosok szerint az emberi szervezet "nagytakarításának", az évek során lerakódott méreganyagok, ártalmas salakanyagok eltávolításának, a test, a lélek regenerálásának legjobb módja a felügyelet mellett folytatott léböjt.

A mikor életemben először indultam egyhetes böjtkúrára, nem titkolom, féltem. Tartottam attól, hogy nehéz lesz, legyengülök, éhesen, korgó gyomorral kóválygok. Aztán arra gondoltam, ha ezt évezredek óta alkalmazzák – gyógyítási céllal, vallási meggyőződésből –, nekem is bírni kell.

Az első kúra

Kellemes erdei környezet, kétágyas szoba, vidám, többször böjtölő lányok, asszonyok fogadtak a táborban. Kezdeti szorongásomat a társalgóban gőzölgő, bódító illatú gyógytea és a kedves böjtorvos oldotta. Aztán jöttek a megtapasztalások, hat napon át. Máig emlékszem a gyomorkorgás kíséretében végzett tornagyakorlatokra, a számomra akkor ismeretlen, átszunyókált májpakolásokra, a napi több liter megivott ásványvízre és mindenféle teákra, a keserűsós hashajtásra. Fülemben cseng az akkor fölfoghatatlan mondat: Könnyebb kibírni élelem nélkül, mint diétázva!

 

Azt hiszem, életem első böjtjére fejben jól fölkészültem, de a testemről megfeledkeztem. Nem voltak fölvezető napok, nem hagytam el időben a húst, nem tartottam krumpli- vagy rizsnapot. Akkor, hat évvel ezelőtt, nem kaptam büntetést, szervezetem olyan jól bírta, hogy egy nyamvadt fejfájással sem büntetett. Minden szilárd étel fogyasztása nélkül eltelt nap végén csodáltam magam, mert nem hittem, hogy kibírom. A harmadik nap után a gyomrom sem morgott, elmúlt az éhségérzet, vidáman és minden szenvedés nélkül fejeztem be a kúrát és törtem meg a böjtöt hat nap után egy csodálatos, piros, lédús almával. Egy ilyen teljesítmény után az ember – különösen a hedonista – hősnek érzi magát. Így volt ez velem is. A bőröm szebb lett, a hasam laposabb, bár csak két kilóval mutatott kevesebbet a mérleg, mégis azt éreztem, az a böjt meggyőzött arról, többet bírok, mint hittem, és ez erőt, energiát adott. Akkor persze még nem tudtam, a jó böjthöz ez kevés.
 
Másodszor magamért

Rutin az, ha életében másodszor csinál valamit az ember? – kérdeztem magamtól, amikor a böjtorvos üdvözölte a visszatérőket, a rutinosokat. Azonnal tudtam: nem rutin, és tudtam, ez nagyon más lesz, mint az első. Elhatároztam, többet foglalkozom magammal, többet meditálok. Előző alkalommal a társaim elvonták a figyelmem, lestem a többször böjtölők minden rezdülését, kerestem a motivációkat, cikket írtam róluk, most viszont magamért jöttem.

Az első két nap viszonylagos nyugalomban telt, ám a harmadikon nekem is bemutatkozott a böjtkrízis nevű borzalom. Egész nap gyengélkedtem, feküdtem, ittam, pisiltem. Értetlenkedni sem volt erőm, és miértekre sem kerestem választ, hanem talán egy kicsit más tudatállapotban, ahogy magányosan feküdtem az ágyamban, megértettem, a szervezetem most rosszabb állapotban van, mint két éve volt. Kapacitálni sem kellett, hogy vállaljak béltisztítást, ami meghozta az enyhülést.

 

A negyedik naptól a hetedikig nem volt gondom magammal. Kiskanállal ettem a zöldséglét, és megrágtam, ahogy kell. Tornáztam, és a túrák meg se kottyantak. Napi négy litert ittam, esténként mandalát festettem, előadásokat hallgattam és táncoltam, majd szaunáztam. A maradék idő, az a sok-sok óra pedig megmaradt relaxálásra, meditálásra. Boldogan neveztem második böjtömet jól sikerültnek, hiszen átalakította az értékrendemet, megváltoztatta az elfogadási normámat, megerősítette a hitemet. Persze a hazaúton, a böjttörés után úgy éreztem, még napokig bírnám, de nem folytattam. Lassan, néhány fölvezető napot követően visszatértem a normál étrendemhez, a hétköznapokba, a munkába.

Hiányérzet miatt harmadszor

Megszerettem a teák ízét, a délre és estére kapott zöldségleveket, mondtam egyszer a böjtjeimről egy a társaságban. Erre régi, kedves barátom nevetve fölcsattant: „No ne szédíts! Te fél évszázada szeretsz minden jó kaját, vadat, halat, kipróbálsz mindent, jókat főzöl, imádsz enni!” Igaza volt. De igaz a teákról, zöldséglevekről szóló mondatom is.
Megfogadtam nekik, visszafogom magam és egyszerűségre törekszem, legközelebb árpalevest kapnak valami krumpliétellel. Nevettek. És én igyekeztem visszafogni magam a konyhában, mert a fejemhez vágott mondatok nem hagytak nyugodni. Éreztem, kell egy újabb böjt, hogy a nyersanyagok látványának csábításától, a főzés adta alkotásörömtől és az evés adta mámortól legalább annyira elszakadjak, mint az ugyanarról másként vélekedő embertársaimtól.

Elhatároztam, kipróbálom otthon. Tudtam, nehéz lesz, tele a spájz a jó spanyol sonkától a befőtteken, lekvárokon, chutney-kon át a legfeketébb csokiig, az igazi nemes párlatokig mindennel.
Az első nap remekül sikerült. Hat teafilterrel, két palack vízzel a táskámban mentem a szerkesztőségbe. A kollégáim nem gyanakodtak, csapatban indultak ebédelni, én bírtam teán, vízen. A második nap nehezebb volt. Riportalanyom éttermet jelölt meg beszélgetésünk helyszínéül, és éhesen érkezett. Hosszan magyarázkodtam, dupla teát kértem, amitől a pincér furán bandzsított, és benyakaltam még háromszor két deci vizet. Hosszan magyarázkodtam, miért nem eszem, és nagyokat nyeltem az avokádóba töltött apró rákocskák, aztán a rózsaszínűre sütött kacsamell láttán.
Hazafelé dudorásztam, büszkélkedtem csak úgy magamnak: micsoda aszkéta vagyok, mígnem megcsörrent a telefonom. Kiderült, Ungváron élő ismerősünk Barcelonába tart, útba ejtene, megaludna nálunk, ha lehet. Hát hogyne lehetne, mondtam, és tudtam, vele fogok vacsorázni, hiszen be kell mennem a spájzba, ahol a jó spanyol sonka…

Tehát csőd. Nekem otthon nem megy. Hónapokkal később egy hosszú hétvégén elvonultam négy napra. A harmadik, csoportos, orvosi felügyelettel folytatott böjtöm célja az étkezési szokások megváltoztatása volt. És ez a böjt egészen más volt, mint az előzőek, és más lettem én is. Más a boltban, a konyhában, az asztalnál. Egyszerűbben főzök, több nyers ételt fogyasztok, és már tudom, a böjt az étkezési szokások változásával fogyaszt, a titka ebben rejlik.

A léböjtök fajtái   Mit fogyaszt?
Vízböjt Ásványvizet, forrásvizet
Teaböjt Kiválasztást segítő gyógyteákat, ásványvizet, forrásvizet. Előnye, hogy a teák íze változatosabbá  teszi a böjtöt.
Nyers léböjt Gyümölcsök és zöldségek frissen préselt, de hígított levét, gyógyteákat,
ásványvizet
Nyákböjt A víz mellett különféle  gabonákból főzött nyákokat fogyaszthat a böjtölő, de tudni kell, ez nem igazi léböjt. Ezt elsősorban azoknak ajánlják, akiknek a gyomornyálkahártyája nem egészséges, de szeret-
nének méregteleníteni.

 

Kinek ajánlható?

Dr. Borodi Judit belgyógyász-böjtorvos 1994 óta rendszeresen vezet böjtkúrákat. Azt gondoltam, a böjt igazi hatásáról ő tud a legtöbbet mondani:

– A böjtidőszak alatt elengedhetetlen a rendszeres, intenzív testmozgás, a beszélgetések, melyeknek szerepük van a belső egyensúly, a testi-lelki harmónia megtalálásában. Korunk jóléti társadalma a raktározás felé tolódik el, aminek a következménye a túlsúly és a fölöslegek felhalmozódásából eredő civilizációs betegségek kialakulása. Ebben az arányeltolódásban jó kiegyensúlyozó szerepet tölt be a böjt, mely mértéktartásra ösztönöz.

Léteznek alapszabályok?

– Természetesen igen. Az első, hogy a böjt során szilárd táplálékot nem szabad fogyasztani. Mindent mellőzni kell, ami nem létfontosságú, vagyis el kell szakadni a hétköznapoktól. Fontos szabály a természetes viselkedés, megadni a testnek, amit kíván, a megfelelő mennyiségű pihenést, alvást, mozgást. Támogatni kell a kiválasztó, méregtelenítő funkciókat, serkenteni a vese és a máj működését, fontos a béltisztítás, a tüdő átszellőztetése, a nyelvtisztítás, és nem utolsósorban a bőr száraz ledörzsölése, hiszen a bőrön át is sok méreganyag távozik. Ha mód van rá, az első böjtjét mindenki csoportban, orvosi felügyelet mellett végezze. Mielőtt a kúra elindul, kövesse a böjtvezető utasításait, legyenek fölvezető napjai a böjtnek.

Milyen bizonyított testi hatásai vannak a böjtnek?

– Elsősorban az, hogy mozgósítja a bennünk lévő életerőt, kiüríti a felhalmozódott mérgeket. Az emésztésre használt energia fölszabadul, másutt használódik föl, akár segítve ezzel egy beteg szerv működésének helyreállítását. A táplálékmegvonás fokozza a szervezet öngyógyító képességét, energiát ad, javul az emésztés, a keringés, segíti a májat, méregteleníti működését. A kúra során a sejtek megfiatalodnak, hatékonyabban működnek. A böjtölők is érzik, hogy érzékszerveink jobb állapotba kerülnek, finomul a szaglás, a hallás. Gyakran arról számolnak be, hogy szinte egész lényük újjászületik.

Sokan nem tudják, mi a májpakolás, és félnek a béltisztítástól.

– Májunk böjt idején sokat dolgozik, ezért kiválasztását támogatni kell. Erre jó a májpakolás, amikor a jobb bordaív tájékára meleg vízbe mártott kis törülközőre meleg vízzel töltött tömlőt, majd száraz törülközőt helyezünk. Betakarózunk, húsz-harminc percet fekve pihenünk. A pakolástól a máj hajszálerei kitágulnak, működése fölgyorsul, hatékonyabban választja ki a mérgeket. A béltisztítás pedig nem egyéb, mint az emésztőrendszer kiürítése, tisztítása, ami a böjt fontos kiegészítője, enélkül tilos böjtölni. Még az egynapos kúrák előtt is szükséges! Ennek leghatásosabb módja a hashajtás glaubersóval, vagyis keserűsóval és a beöntés.
   

Tilos böjtölni…

    …a pajzsmirigy- és fekélybetegségben szenvedőknek,
    …a kismamáknak terhesség és szoptatás alatt,
    …akut lázas állapotban,
    …pszichózis, depresszió vagy egyéb lelki zavarok esetén,
    …ha nincs testsúlytartalék,
    …kemoterápia alatt,
    …leromlott fizikai állapotban – tbc, daganat, anorexia nervosa, hiánybetegségek, műtét utáni lábadozás esetén.


A májusi szám tartalmából:

• Memóriavédő ételek
• Anyák a boldogabb világért
• Párt találni 40 felett
• Varázslás lombikban

Fizess elő a Nők Lapja Egészségre!»

Exit mobile version