Az ökoturizmus fogalma a nyolcvanas években alakult ki. A hétköznapi szóhasználatban a bakancsos túrázásra vagy a nemzeti parkokban tett kirándulásokra utalt eredetileg, holott ma már ennél jóval többről van szó. Egy szemléletről, ami azt várja el az embertől, hogy járuljon hozzá a természet megóvásához, és ne rombolja a Föld erőforrásait.
Lágy és kemény turisták
A zöld szakzsargonban élő fogalmak a környezetbarát módon utazó turistát (lágy) és a „kényelmesebb”, de az ökológiai egyensúlyt nem tisztelő utazót (kemény) különböztetik meg. Kissé durva példákkal élve lágy az a turista, aki biciklire pattanva bejárja Palócföldet és helyieknél száll meg, vagy éppen vonatos körutazást tesz Európában, miközben a lehető legkevesebb holmit cipeli magával, és igyekszik az illető országbeli terméket vásárolni.
Ezzel szemben kemény turistáról beszélhetünk, ha az illető egy húszemeletes luxusszálló uszodájában, mesterségesen kialakított és elkerített tengeröböl mellett pihen.
A magyar utazók jelentős része sajnos ez utóbbi típus, sokunknak eszébe sem jut, hogy pihenése alatt is ugyanazon a Földön jár, mint a hétköznapokon, és ha otthon még figyel is a visszafogott fogyasztásra, idegenben órákig folyatja a vizet és küldi vissza a fölöslegesen kiszedett ételt. Holott már magánál az utazásnál is lehetséges zöldebb megoldást választani: például a magyarok által közkedvelt Horvátország könnyen megközelíthető vonattal, helyben pedig kitűnő a tömegközlekedés.
A legtöbb európai országban nagyszerű biciklitúrák tehetők, ez persze nem helyettesítheti a tengerparti heverészés szerezte élményeket. Félreértés ne essék: ezzel sincs baj, amíg maximálisan igyekszünk megóvni a helyi kulturális és természeti értékeket. És amíg ugyanúgy spórolunk a véges készletekkel, ahogy itthon kellene tennünk.
A magyarok árérzékenyek
A Vista utazási iroda tulajdonosai és dolgozói a környezetvédelem elkötelezettjeiként tavaly elindítottak egy kezdeményezést: honlapjukon tájékoztatják ügyfeleiket a környezettudatos utazásról.
– Mivel a magyar utazóknak elsősorban az ár számít, eddig csoportos „zöld” utakra még nem igazán volt igény, ezek ugyanis drágábbak az átlagosnál. Bár a befektetés biztosan megtérül, mégis jóval nagyobb összegeket kell beruházni például a szállodaépíttetőknek, ha környezetbarát technológiát szeretnének. Ennek ellenére vannak olyan hajóútjaink, amelyek a legmagasabb környezetvédelmi minősítést elnyert hajón történnek, ahol kicsi a károsanyag-kibocsátás, és energiatakarékos megoldások találhatók – mondja Lovas Edina marketingvezető. – Utasaink többsége azonban repülős utakat választ, ráadásul nagy csoportokban utaznak.
Be kell látnunk viszont, hogy például Tunéziának vagy Thaiföldnek éppen ez az érdeke, hiszen csak így tudnak munkát biztosítani az ott élőknek. Követendő példa lehetne Costa Rica, ahol szinte az egész országimázst az ökoturizmusra építették, és igyekeznek is, amennyire lehet, kímélni a természetet. Rájöttek, hogy ha elpazarolják ezt a kincset, már nem lesznek érdekesek a turistáknak.
ALAPELVEK:
|
Itthon is van látnivaló
– Én a legjobban itthon szeretek csavarogni, hiszen rengeteg látnivaló, kulturális esemény és érintetlen, természetes táj található nálunk. Ezért az a jelszavam, hogy először saját országunkat kellene megismerni – meséli Sarkadi Péter, a Greenfo című környezetvédelmi honlap főszerkesztője. – Nagyon kevesen ismerik nemzeti parkjainkat, pedig legtöbbjük korrekt fogadóközponttal várja a látogatókat, tehát nem kell ismeretlenül nekivágni a túráknak. Biztos vagyok abban, hogy a falusi turizmus szolgáltatásait használva csodás napokat lehet eltölteni például az Őrségben vagy a Beregi Tájvédelmi Körzet környékén.
Sajnos azt már nem állíthatom, hogy mindez kényelmesen megoldható lenne vonattal vagy busszal, egyrészt a közlekedési hálózat hiányosságai miatt, másrészt mert erős a gyanúm, hogy egy kétgyerekes családnak olcsóbb, ha autóval megy. Nagyon hasznosnak tartanám, ha a magyar „celebek” közt akadna olyan, aki a nevét adná az ökoturizmushoz, hogy egyre többekhez eljuthasson az üzenet: feltétlenül törekedjünk a környezet védelmére, még az utazásaink során is!
A negyedik „s”
Fölösleges lenne minden szép szólam, ha nem lenne igény a környezetbarát utazásokra, ha tönkremennének az ökoturisztikai szolgáltatások. De ahogyan tudatosodik bennünk a válság, amely az egész Föld lakosságát fenyegeti környezeti téren, úgy nő a vágy az utazókban, hogy ők se rombolják a kényes egyensúlyt. Egy amerikai kutatás szerint a turisták harmada érdeklődik a zöld utazások iránt, és hajlandók is erre költeni. Magyarországon egy 2000-es felmérés arról tanúskodott, hogy a lakosság 30 százaléka rendszeresen kirándul, vagyis jelentős az igény az ökoturizmus alapjául szolgáló természetjárásra.
A turizmus marketingjének alapját korábban Nyugat-Európában és az USA-ban a négy „s” jelentette: sun, sand, sea, sex (napfény, föveny, tenger, szex). Ez a kitűnő összeállítás azonban megbomlani látszik, és a negyedik „s” a sexről egyre inkább a „saving the world” (a világ megóvása) elvre változik.
Jó tanácsok a zöld utazáshoz
- Tiszteljük és óvjuk a helybéli vallási, kulturális és nemzeti értékeket.
- Hagyjuk otthon a csomagolásokat (például a gyógyszeresdobozokat), így kevesebbet szemetelünk.
- Természetjárásnál figyeljünk az élővilág megóvására. Gyalogtúráknál ne térjünk le a kitaposott ösvényről, mert a növények regenerálódása hosszú ideig tart, különösen a száraz, meleg helyeken.
- Műanyag palackok helyett szerezzünk be kulacsot.
- Ugyanúgy próbáljunk takarékoskodni az energiával, a vízzel, az élelmiszerrel, mint otthon. Természetes vizekben ne használjunk mosdószert.
- Ne halmozzunk fel kagyló- és korallkészleteket.
- Győzzük le a kísértést, és ne vásároljunk veszélyeztetett fajokból készült ékszereket, emléktárgyakat, hiszen az ilyen állatokból és növényekből származó feketekereskedelem a kihalásuk legfőbb oka.
|
Az augusztusi szám tartalmából: • Milyen a jó szex? Beszéljünk róla! |