Olyannyira elterjedt, hogy már el is felejtettük, mikor került hozzánk. Pedig a parlagfű egyáltalán nem őshonos Magyarországon. A XX. század elején érkezett hazánkba Észak-Amerikából, és azért hívjuk parlagfűnek, mert eredetileg a parlagon maradt, műveletlen területeken telepedett meg és kezdett gyors szaporodásba.
– Magával a növénnyel édesapám földjén, 1947-ben találkoztam először – emlékszik vissza Béres Imre professzor, a Veszprémi Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Kara Növényvédelmi Intézetének munkatársa. – Az idősebbek alig vagy egyáltalán nem ismerték. Tájidegen növénynek tartották, és cinikusan „Sztálin-gaznak” hívták, mivel elsősorban az 1945-ös földosztás során kisparaszti tulajdonba került földeken jelentkezett.
A parlagfű azóta is gyorsan terjed. Ma már Magyarország egész területén megtalálható. Aratás idején a gabonafélék alját szőnyegként borítja, nagy kárt okozva a napraforgó- és kukoricatáblákban. Fejletlenebb formájában könnyen összetéveszthető a közönséges büdöskével és a fekete ürömmel. Hihetetlen, de a mai napig előfordul, hogy megművelt díszkertekben, a kerítések előtt büszkén virít, mert dísznövénynek hiszik. És örülnek, hogy szép nagyra nő. Pedig a parlagfű gondos öntözés nélkül is sebesen szaporodik.
Egy nagyobb növényen akár hatvanezer mag is megteremhet, 92-96 százalékuk életképes. A probléma azonban nemcsak az, hogy mindenütt ott van, hanem az is, hogy egyre többen allergiások rá. Óvatos becslések szerint hazánkban hétszázezernél is többen szenvednek a gyomnövény virágpora kiváltotta légúti allergiától.
| Érdekel hogyan tudod megőrizni testi-lelki egészséged? Nézz körül a Nők Lapja Egészség Oldalán! KATT IDE! |
Biológiai védekezés
A mediterrán területeken a nagy meleg és a szárazság miatt a parlagfű kevésbé tud megtelepedni. Hazánk azonban mostanáig ideális otthona volt. Már csak azért is, mert sok múlik rajtunk. Hiába a hathatós jogi intézkedések, ha a kiskertekben, földeken nem irtjuk folyamatosan a gyomnövényt. A fűnyírás, a kaszálás csak látszatmegoldás. A parlagfű gyorsan alkalmazkodik. Ha nem nőhet magasra, akkor néhány szezon után már földközelben, egészen alacsonyan hozza majd virágait, amelyek attól még ugyanolyan jó forrásai a polleneknek.
A valódi megoldás a vegyszeres gyomirtás, amely azonban minden mást is elpusztít a környéken. Ennél finomabb módszer a kézzel végzett gyomlálás, de fontos, hogy betartsuk az önvédelmi előírásokat, tehát még virágzás előtt, és mindenképpen kesztyűben ajánlatos végezni. Ugyanis a növény szára is tartalmaz allergiát kiváltó fehérjét.
A védekezésnek persze természetes, biológiai módjai is léteznek, ezek azonban még kevéssé használatosak. Itt van például a legeltetés. A parlagfüvet és a legtöbb gyomot a juh, a kecske lelegeli. És vannak olyan gombafajták is, amelyek eredeti lakóhelyén a parlagfű természetes ellenségének számítanak, valamint bogarak, levéltetvek is erősítik a természetes védekezés lehetőségeit.
Félve azonban attól, hogy felborulhat a biológiai egyensúly, sajnos Magyarországon sehol sem alkalmazzák ezeket a módszereket. Pedig Koreában például beváltak. Oda a parlagfüvet az amerikaiak hurcolták be úgy, hogy a háború idején fegyvereiket a szállítóládákban ebbe csomagolták. A növénnyel azonban megjött az a gombafaj is, amely természetes élőhelyén elpusztítja azt, így a helyzet megoldódott. Korea pillanatnyilag az egyetlen ország, ahol ez biológiailag sikerült.
Jogi utak
Bosszantó látni, hogy a szépen ápolt kertek szomszédságában nagy, gazos telkeken virágzik a parlagfű, s hogy a sínek melletti töltéseken magasra nő. Már néhány szál is pokollá teheti a környéken lakók életét, tehát senkinek sem szabad mellette tétlenül elmennie.
Építkezéseken, a járda melletti növényszegélyeken, parkok hátsó részein igenis nő, minden évben ezt tapasztalja, aki nyitott szemmel jár. És bosszankodik. Egyrészt azért, mert ha allergiás, tudja, hogy pár héten belül rohamot kaphat tőle.
Aki pedig egészséges, az se legyen nyugodt, mert nem tudhatja, nem az idei lesz-e az az év, amikor egy nap arra ébred, ő is allergiás lett. Tehát valójában mindegyikünk közös érdeke a harc, és erre azt is rá kell kényszeríteni, aki még nem fogta fel ezt.
| A törvény szerint június 30-ig mindenki köteles megakadályozni az ingatlanján a parlagfű virágzását Ez nemcsak a kiskertre érvényes, de az ingatlan előtti járdára is. Aki elmulasztja, szabálysértést követ el és bírságolható. Nem följelentgetésnek, hanem jogos önvédelemnek fogható föl tehát, ha valaki bejelentést tesz. A helyi önkormányzatoknál meg lehet ezt tenni, nem kell tudnunk a gazda nevét, elég csak címet mondani. Az önkormányzat lépni köteles. Először felszólítja a gazdát, hogy tegye rendbe az ingatlant, majd elrendelheti a kényszerkaszálást. Ennek költsége a tulajdonost terheli, természetesen akkor már a büntetéssel együtt, amely akár ötmillió forint is lehet! |
A gyógyítás nem olcsó
Az ötmillió forint rémületesen soknak tűnik. Pedig ennél sokkal többe kerül az, ha nem teszünk semmit. Évente többmilliárdot költünk a tünetek enyhítésére. Egy friss elemzés szerint augusztusban és szeptemberben a tipikus allergiás nátha elleni gyógyszerek fogyása több mint duplájára nő a téli időszakhoz képest, és ehhez még hozzáadódnak a parlagfűasztma kezelését szolgáló szerek. Ráadásul nem minden allergiás fordul orvoshoz.
Egy néhány évvel ezelőtti angliai becslés szerint közülük csak minden negyedik jut pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez. Pedig komoly következményei lehetnek az elhanyagolt betegségnek: nemcsak a tünetek súlyosbodhatnak évről évre, de a szénanátha gyakran átmehet asztmába, az anafilaxiás sokk pedig, amely például a társuló ételallergiák miatt léphet fel, akár a beteg életébe is kerülhet.
– Az allergia egyfajta tükör, mely megmutatja, hogy rosszul viszonyulunk a környező világhoz. Hiszen ha a parlagfűhelyzet megoldódik is, az allergia még nem tűnik el – mondja dr. Nékám Kristóf professzor, allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság alelnöke.
Való igaz, Ausztriában, Horvátországban, ahol nincs parlagfű, nincs kevesebb allergiás beteg, mint nálunk. De azok a szörnyűséges, pollennel teli augusztusok arrafelé sokkal elviselhetőbben telnek. Akik ott nyaraltak, arról számolnak be, hogy érdekes módon abban az évben kimaradt náluk a szokásos tüsszögéses rohamokkal járó szörnyű orrfolyás.
Nem, ők sem gyógyultak meg. Maradtak allergiások. Csak éppen erős tünetek és gyógyszerek nélkül. Ez pedig nem kis eredmény!
| A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület zöld száma: 06 80 204-355, fax: 06 1 340-6097, e-mail: parlagfu@chello.hu, www.pme.hu |
Írd meg nekünk parlagfüves tapasztalataidat a fórumban!
| Az augusztusi szám tartalmából:
• Milyen a jó szex? Beszéljünk róla! |