Laborba vittük a szaloncukrokat – Meglepő eredmények!

Vályi-Nagy Erika | 2009. December 04.
Karácsonykor szaloncukrot veszünk. Ez már csak így természetes. A választék bőséges, a boltokat tömegével lepik el az ünnepi édességek. Mindegyik másképp csalogat: a csomagolásával, a színével, az ízével, az árával. De vajon mindegyik szaloncukrot nyugodt szívvel fogyaszthatod?
Érdekel hogyan tudod megőrizni testi-lelki egészséged? Nézz körül a Nők Lapja Egészség Oldalán! KATT IDE!

Egy magyar család átlagosan két kiló szaloncukrot vásárol az ünnepek előtt. Mindenki más érvek alapján dönti el, hogy melyiket. Van, aki az árra érzékeny, ezért csakis a kimért szaloncukrot veszi meg az aluljárókban vagy a hipermarketben. Mások a minőségre esküsznek, és gondosan áttanulmányozzák, melyik tartalmaz valódi csokoládét, kakaóvajat, értékes hozzávalókat. Van, aki oda se néz, csak rakja a kosarába a zseléset, marcipánosat, fogyókúrázók pedig a wellnessváltozatot. Melyik a jó döntés? Segítünk kiválasztani.
Laborba vittünk tízféle szaloncukrot, hogy tisztán láthassunk. Hiszen négy éve találtak már kólibaktériumot egyes darabokban, és azóta folyton benne van a levegőben, hogy talán most is lehetnek szennyeződések a hungarikumnak számító szaloncukorban.

Nehéz a választás

Roskadoznak az áruházak polcai. Girlandok, díszek, karácsonyfák mindenhol, a hangszóróból zümmög a Jingle Bells, finom illatok terjengnek a levegőben. Ha felnőttként még ellen is tudnék állni a vásárlás kísértésének, a gyerek nem hagyja, hogy a földön maradjak. Szinte szálldos egyik sorról a másikra, visítva kapja le a disneys szaloncukrot, de utána már rohan a liláért, mert azt már jól ismeri. Elidőzöm az árcédulákon. Alapvetően három kategória létezik, a nagyon olcsó, kimért szaloncukor (kilója 300-400 forint körül), a középkategóriás zacskós kiszerelés (40 deka 400-900 forint között) és a prémium márkák, a díszdobozos (40 deka 1500 forint körül), amely már szinte ajándékszámba megy. Külön részlegen a speciális igényeket kielégítő édességek, a diabetikus, update-, wellnesstermékek, az akasztós tejfigurák, csomagolt karácsonyi édességek.

A sarki boltban már jóval szegényesebb a választék, és leginkább az olcsóbb szaloncukrokból lehet választani. A tulajdonos azt mondja, neki biztosra kell mennie. Nem mer kísérletezni a drágább termékekkel, esküszik, hogy a többség az olcsót veszi. A szaloncukor amúgy is rizikós árunak számít, ha nem megy el az ünnepek előtt, garantáltan ráromlik az egész készlet. Lejárati ideje pedig nagyon rövid, csupán három-négy hónap.
A piacon már csakis a színérzékemre hagyatkozom. Az egyik kupacban vannak az aranyszínűek, a másikban a kékek, ezüstök, sok helyen azt is nehezen tudják megmondani, hogy melyik zselés, melyik marcipános. Itt egyértelműen az ár a döntő, bár az tény, hogy a piacon erősen jelen van a verseny. Mindegyik árus ugyanannyiért kínálja a tömegárut.

Már találtak fertőzött szaloncukrot

Az egyértelműen az áruházi vásárlás mellett szól, hogy nincs kétely, mit is veszek. Mindegyik dobozon megtalálható az összetevők listája, az átlagos tápérték, és az ár is világosan ki van írva. Megkönnyíti a választást, hogy a kilónkénti egységárat is jelölik. A termékek lejárata is rendben, a többség három-négy hónapig jó. Más a helyzet a kimért szaloncukorral, amelynek csupán az ára publikus. Nem tudhatjuk, honnan származik, mi van benne, és mikor jár le a termék fogyaszthatósági ideje, és ismerve a közelmúlt élelmiszerbotrányait, nagy bátorság ezek közül választani.
2005-ben történt ugyanis, hogy kólibak-tériummal fertőzött szaloncukrot találtak – ez azt jelenti, hogy ürülékkel fertőzött termék került forgalomba. Az ügy azóta is kicsit homályos, mert a szennyezést feltáró állat-egészségügyi hatóság nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni sem a gyártó, sem a termék nevét. Annyi derült ki csupán, hogy egy kalciummal dúsított, kifejezetten gyerekeknek ajánlott szaloncukor volt a bűnös. Az állat-egészségügyi hatóság még ősszel bukkant a kifogásolható szaloncukorra. Kiderült, hogy technológiai hiba miatt
(az édesség egyik alkotórésze, valószínűleg a készítéséhez használt tej bélsárral szennyeződött) egy kisebb tétel fertőződött meg. Ezt a mennyiséget – úgy tudni – a gyártó visszagyűjtötte kereskedelmi partnereitől, így a fogyasztókhoz már nem kerülhetett a szennyezett szaloncukorból.

A hatóság szerint azóta alaptalan minden aggodalom. Ez a fertőzött szaloncukor sem juthatott el sok emberhez, és fogyasztása amúgy sem jelent egészségügyi kockázatot. A fertőzött édességből ugyanis rendkívül nagy mennyiséget, egyszerre többkilónyit kellett volna elfogyasztani, hogy betegséget okozzon. Ráadásul az idő múlásával a kórokozóból egyre kevesebb marad meg a szaloncukorban, így annak fertőzőképessége is folyamatosan csökken.

Mit mutat a laborvizsgálat?

Minket azonban nem nyugtatott meg a hatóság – elgondolni is borzasztó, hogy ha megismétlődik az eset, mi kerül a karácsonyfára és alá, ezért vásároltunk és vittünk laborba tízféle szaloncukrot. Volt köztük mindenféle, ami csak a magyar háztartásokban előfordulhat. A legolcsóbbtól a legdrágábbig, a magyartól a szlovákig.
Az általános érzékszervi vizsgálaton túl, ahol osztályozták az alakjukat, külsejüket, állagukat, szagukat és ízüket, kértünk külön mikrobiológiai vizsgálatot is.
Itt fény derülhet ugyanis a minket leginkább foglalkoztató kérdésekre, hogy található-e esetleg a szaloncukorban szalmonella, kólibaktérium, penész- vagy élesztőgomba. Ezenkívül még megnézték a cukortartalmat, a csokibevonat arányát, valamint azt, hogy a terméken jelölt mennyiség megegyezik-e a valósággal.

A vizsgálatot a Wessling Hungary Kft. laboratóriumában végezték. Szigeti Tamás János, a Wessling üzletfejlesztési igazgatója velünk együtt örült annak, hogy a mikrobiológia nem mutatott ki határértéken felüli szennyeződést vagy baktériumot a vizsgált termékekben. Az érzékszervi vizsgálat során rangsorolni tudtuk a tízféle szaloncukrot, és talán nem meglepő az eredmény: a két prémium márkás, drága szaloncukor kapott egyedül maximális 20 pontot, az olcsó szaloncukor pedig a legkevesebbet. Leginkább az íz és az állag miatt éltek kifogással, több helyen pedig sérült a csokoládébevonat. Egyetlen „nem felelt meg” kategória született, egy hazai kis gyártó szaloncukránál, ahol kevesebbet tettek a zacskóba, mint amennyi a címkén szerepelt.

Szaloncukor-razzia

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapjáról azért kiderül, hogy a szaloncukorral kapcsolatban vannak még problémák. A legtöbb esetben azért bírságolták meg a forgalmazókat, mert nem, vagy csak hiányosan tájékoztatták a fogyasztókat. A termék magyar nyelvű leírása sokszor teljesen hiányzott, márpedig ez fontos dolog, ha valaki allergiás. Ennél is durvább tény, hogy sok esetben még a magyar megnevezés sincsen feltüntetve a szaloncukrokon, ami azt jelenti, hogy a vásárló gyakorlatilag zsákbamacskát visz haza.
Ugyanilyen súlyos gond, hogy a kimért árun nem tüntetik fel a lejárati időt, így aki ilyet vesz, egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy nem romlott, tavalyról megmaradt szaloncukrot sóztak-e rá. Az ilyen szaloncukrokat ráadásul lehetetlen nyomon követni. Nem tudni, honnan származik, ki gyártotta, ki forgalmazza – így ha gond adódik, lehetetlen azonosítani a felelőst vagy visszahívni az árut. Az sem változtat ezen, ha van ugyan leírás, de az olvashatatlan. Ezek a hibák csak a kimért szaloncukroknál voltak megfigyelhetők, de az árérzékeny magyarok sajnos ebből is sokat vesznek. Hogy mégis mennyit?
A www.elelmiszer.hu oldalon olvasható felmérés szerint mind a szaloncukorból, mind a karácsonyi csokifigurákból kevesebb fogy.
A mintegy 6500 tonna szaloncukrot értékesítő piacon az elmúlt három évben fokozatosan csökkent az eladott mennyiség. Leginkább a három-négy fős, nagyvárosi, gyermekes családok esetében tapasztalható ez a változás, akik egyre inkább ódzkodnak a csokis, cukros finomságoktól. Legyen bármilyen ünnep, az egészségtudatos emberek mindinkább az egészséges édességeket részesítik előnyben. S míg sokáig az olcsó termékek iránt volt nagy kereslet, 2007-ben ez a tendencia is megfordult – ma már többnyire
a minőségi szaloncukrokat keresik a vásárlók, és inkább kevesebbet vesznek, de az legyen jó. Ezért a gyártók is több exkluzív édességgel próbálnak előrukkolni.

Mit jelentenek az összetevők?

A tízféle szaloncukor összetevőit Kiss Erika dietetikussal tanulmányoztuk át. A szakember megemlíti, hogy a szigorú szabványok szerint készülő csokoládé legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj. Ha kisebb élvezeti értékű kakaós masszából, azaz tejbevonóból készül a szaloncukor-bevonat, akkor a kakaóvajat egyéb olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. A jó minőségű csokoládé legalább harmincöt százalékban tartalmaz kakaó-szárazanyagot, ebből tizennyolc százalék a kakaóvaj, a zsírmentes kakaó-szárazanyag pedig minimum tizennégy százalék. Érdemes gondosan áttanulmányozni az összetevők listáját, nehogy találjunk olyan „marcipános” szaloncukrot, amelyben csupán egy százalék marcipán van, ízesítését pedig inkább mandulaaromával oldják meg, ami nyilván jóval olcsóbb, mint ha húszszázalékos marcipántartalmú volna az édesség. Kerüljük a túl sok (háromnál több) E-számot tartalmazó szaloncukrokat és azokat, ahol nincsenek feltüntetve az összetevők, a tápanyagérték és a gyártó. Mivel a szaloncukor igazi energiabomba, a dietetikus úgy gondolja, négy-öt szem éppen elég egy napra. Marokszámra fogyasztva garantált a többkilós súlyfelesleg az ünnepek után. Persze ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondani róla, vagy el kéne felejtkezni a karácsonyi édességről. Hiszen szaloncukor nélkül nem is igazi a karácsony.

HONNAN ERED?
Szaloncukrot már a XIX. században készítettek a cukrászok, de az édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban – francia minta nyomán – jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben jelent meg Hegyesi József  „magyar-franczia szakács és vállalkozó” A legújabb házi czukrászat című kézikönyve,
amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így például: szalon-ananász czukorkák, szaloncrème-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák.

Amire érdemes odafigyelni:

 

Milyen szaloncukor? Laboreredmény
(MAX. 20 PONT)
A dietetikus véleménye Energiaérték
Epres-joghurtos  17,32 A legtöbb kifogás az íz miatt érte ezt a finomságot. Nagyon jó, hogy nemcsak cukor, hanem szőlőcukor is van benne, ez kevésbé terheli meg a szervezetet.  1897 kJ
Kakaós-rumos krémmel töltött  19 A vizsgálat során túl aromásnak, édeskésnek találták. Túl sok (négy!) E-szám szerepel a hozzávalók között,  a dietetikus szerint az ilyen terméket érdemes kerülni.   Nincs feltüntetve
Wellness  16,6 Állagát és ízét kifogásolta a labor. Cukorbetegek számára ideális, mert alacsony a szénhidráttartalma, de a fogyókúrázók vigyázzanak vele, mert zsír- és fehérjetartalma magas.    2200 kJ
Zselés fogyókúrás édesítőszerrel  17,58 Sajnos a citromízűnek kesernyés az utóíze. Összetételét tekintve elég jó, de L-karnitint tartalmaz, ezért hashajtó hatása lehet. Gyerekek számára a dietetikus nem ajánlaná.  1069 kJ
Marcipánízű  18,02 Kicsit túlaromásított, nagyon erős benne a mandulaíz. Gazdag összetételű, és bár igen magas energiatartalmú, ez arra is utal, hogy értékes fehérjéket is tartalmaz.     1858 kJ
Alkoholos meggyes  15,96 A külsejét is több kritika érte, de ennél is durvább hiba, hogy kevesebb volt benne, mint amennyit
a zacskón jelöltek. A csokoládébevonat-arány igen jó.   
 Nincs feltüntetve 
Rum ízesítésű étcsokoládés  15,74 A külseje nem egyenletes, a csokoládé kissé keserű. Magas étcsokoládé-
tartalma miatt igen értékes tápanyagokkal rendelkezik
1830 k
Tejcsokoládés, mogyorókrém töltelékkel  20 Prémium termék. Bár ez bír a legmagasabb energiaértékkel, de ennek a magas mogyoró-tartalom az oka. Így fehérjében és zsiradékokban is gazdag, jó minőségű termék.      2305 kJ
Rumízű diós  20 Prémium termék. Magas energiaértékű, ugyanakkor relatíve alacsony fehérjetartalmú készítmény.
Jó minőségű termék értékes tápanyagokkal.
 1991 kJ

   

A laboratóriumba a tízféle szaloncukor a dobozból, zacskóból kibontva került, csupán egy számmal jelölték meg a márkanév nélküli mintákat.                      

A decemberi szám tartalmából:

• -2 kiló az ünnepekig
• Nem szelíd gyógymódok
• Laborba vittük a szaloncukrot
• Mit árul el az ajándékod
• Kockáztatnád a szövődményeket?

Fizess elő a Nők Lapja Egészségre!»

Exit mobile version