Súlyos következményei lehetnek, ha folyton csak ülsz

Ahhoz, hogy a kérdésre választ kapjunk, szükség van némi biológiai háttérismeretre. Az ember rendszertani besorolása szerint az emlősök osztályába, a gerincesek törzsébe tartozik. Több mint egymillió évvel ezelőtt az emberi faj négykézlábról két lábra emelkedett, és elkezdett egyenesen járni. Hogy a gerinc így is stabil maradjon, létrejött a hát ismert, kettős S alakú görbülete. Gerincünk működése sátoréhoz hasonlít: a gerincoszlop a tartórúd, az izmok pedig a feszítőkötelek. A példa persze nem tökéletes, hiszen a sátorrúd merev, gerincünk viszont rendkívül hajlékony, mert szerkezete olyan, mintha harminchárom apró építőkockából lenne összerakva. Ezek az építőkockák a csigolyák.

A csigolyák azonban önmagukban nem képesek megtartani a rájuk nehezedő súlyt, ehhez segítségre van szükségük, a már említett „feszítőkötelekre”, a mélyhátizmokra. Teljes hátszerkezetünk tehát a törzsfejlődés során az úgynevezett mozgásos életformához alkalmazkodott. Hiszen járás, futás, mozgás közben a tartóizmok megfeszülnek, ellátják feladatukat, és így a gerincoszlopot megfelelő mértékű, egyenletes terhelés éri. Fekvés közben pedig, amikor a hátizmok ellazulnak, a csigolyákra sem hárul különösebb teher. Ülés közben azonban valami egészen más dolog történik. Olyasmi, amire az evolúció nem készített fel bennünket.

Ülés közben a mélyhátizmok nincsenek mozgásban, nem tartják a hátat, sőt, mozgásszegény, ülő életmód mellett jelentősen vissza is fejlődhetnek. A gerincet viszont ülés közben is jelentős terhelés éri: a medencecsont formájából adódó különbségek miatt a férfiak terhelése kicsit nagyobb, mint a nőké. Az állás-járás közben a gerincre nehezedő teher 50-70 százalékát viseljük ilyenkor. Ez a teher pedig gyakorlatilag teljes egészében a csigolyákra nehezedik, ráadásul a terhelés iránya is eltér az álló helyzetben megszokottól, ami bizony panaszokat okoz.

Ülés közben a szervezet anyagcseréje és a keringés is megváltozik. A testnek állandó mozgásra lenne szüksége ahhoz, hogy ideális mennyiségű friss oxigén jusson a szervezetbe, és ezzel egy időben az anyagcsere segítségével megszabaduljon a felhalmozott káros anyagoktól. Ha az ébren töltött órák nagy részét mozdulatlanul vagy csaknem mozdulatlanul töltöd, ez a méregtelenítési folyamat is lelassul. Ülés közben ráadásul a test két ponton megtörik, ez is rontja a tápanyag- és oxigénellátást.

Nézzük végig, a test mely részén milyen panaszokat, problémákat okozhat az első pillantásra ártalmatlannak tűnő üldögélés.
• Fejfájás, kimerültség: a nyak tájékán ülés közben a gerincoszlop meghajlik, így ezen a ponton keringési problémák léphetnek fel. Pedig a koponya és a gerincoszlop találkozása kulcsfontosságú, mert az agyhoz itt csatlakozik a gerincvelő. A keringés lassulása általános fáradtságot és tompa, átható fejfájást okozhat, míg a nyak merevedése és a lapocka alatti úgynevezett csuklyásizom befeszülése inkább az egy-egy pontba kisugárzó, élesebb fájdalomért tehető felelőssé.
• Ínhüvelygyulladás, alagútszindróma: a karokra ülés közben általában nem, de ülőmunka során hárul megterhelés. Bármilyen jól alá is van támasztva a kéz például számítógép-használat közben, a támaszkodás megterhelő. A csukló- és könyökízületek hosszas terhelés hatására érzékennyé válhatnak, begyulladhatnak.
• Emésztési panaszok, magas vérnyomás, derék- és hátfájás: a második töréspont a derék-csípő vonalban következik be. A lassabb, nem tökéletes keringés növeli a szívre háruló munkát, ami magas vérnyomás kialakulásához vezethet. A gerinc elégtelen terhelése miatt alakulnak ki a tipikus hát- és derékfájós tünetek, amelyek hosszú távon akár gerincferdülés, porckorongsérv kialakulásához is vezethetnek. Mivel az emésztéshez gyors keringésre, a belek mozgásához elegendő helyre van szükség, látható, hogy a görnyedt ülőpozíció miért vezethet gyomor- és bélrendszeri panaszokhoz is. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a tartáshibából eredő erős mellkasi fájdalom, mert könnyen összekeverhető a szívinfarktust jelző erős mellkasszorítással. Nők esetében pedig hasonlóan megtévesztő lehet a keresztcsont tájékának fájdalma, ami mozgásszervi eredetű is lehet, de nőgyógyászati problémák is járhatnak hasonló panaszokkal.
• Narancsbőr, visszér: a teljesen passzív alsó végtagokban és az ágyék-tompor tájékán a nem megfelelő keringés vezethet kialakulásukhoz.

Az egyik legkézenfekvőbb megoldás az ülőtorna. A gyógytornász megmutatja, hogy néhány egyszerű, ülve vagy az íróasztal mellett felállva elvégezhető gyakorlat segítségével hogyan mozgathatod át pillanatok alatt az egész testet. A gyakorlatsort érdemes óránként elvégezni. Ezzel a napi néhányszor pár perces átmozgatással jelentősen csökkenthetők a mozgásszervi panaszok.

Tenyeredre támaszkodva, egyenes törzzsel dőlj előre az asztal széle fölé, könyöködet kinyújtva gömbölyítsd a hátad, és nyújtózz hátra.

Fejedet lazán hajtsd előre, emeld meg, s onnan lassan hajlítsd a bal váll irányába, ügyelve arra, hogy a jobb vállad ne emelkedjen meg. Végezd el a gyakorlatot a másik irányba is.

Törzseddel fordulj ki jobbra az ülőfelszín hátsó részének érintésével, fejedet elfordítva nézz a kar irányába. Nyújtsd előre a két karod, nyújtózz előre, és balra kifordulva folytasd a mozgást.

Fogd meg a széket, húzd fel a két térded, tartsd meg, majd a bal lábad lassan engedd le a földre, onnan húzd vissza, és zárd a másik mellé. Végezd el a gyakorlatot a jobb lábaddal is.