– 15 évig kézilabdáztam, ebből legalább tíz évet az élvonalban. Szerettem csinálni, ez volt az életem, de azt semmiképpen sem mondanám, hogy egészséges – mondja Adrienn. – A mindennapos terhelés jelentősen igénybe vette a térdeimet, még akkor is, ha nálunk nagyon odafigyeltek a levezetésre és a pihenésre is. Három térdműtéttel „úsztam meg” a sportpályafutásomat, de azóta sem tökéletes. Ma már csak amatőrként dobálok, sok régi motorossal együtt.
Ma olyan teljesítményekre van szükség az élsportban, amit nagyon nehéz elérni. Rengeteg munka, lemondás, akaraterő, kitartás és sok esetben teljesítményt fokozó szerek szükségesek egy-egy sportoló részéről, ha szeretné beírni magát a sporttörténelembe.
– Ha a sport élettani háttéréből közelítünk, a cél a szervezet funkcionális kapacitásának növelése, mely hátterében a szervrendszereinkben végbemenő, fizikai terhelés hatására kialakuló adaptáció húzódik meg – mondja dr. Tóth Szabolcs, intenzív terápiás szakorvos, aki végzettségét tekintve testnevelő tanár is. – A sportaktivitás hatására kialakult stressz-reakció amellett hogy energetikai raktárainkat lemeríti, neuroendokrin (a belső elválasztású mirigyek működésüket az idegrendszerrel együttműködve fejtik ki), cardiovasculáris (szív és érrendszeri), respiratórikus (légzési), tartó-mozgatórendszeri kifáradást eredményez, melyhez a pihenési időszakban történő túlkompenzáció társul. A szakember a fejlődés kulcsát a céltudatosan tervezett, egyénre- illetve életkorra (biológiai-, edzés-) szabott, kellő intenzitással és időtartammal adagolt terhelési, pihenési időszakok váltakozásában látja. Hozzáteszi: a sport egészségünket életkilátásainkat javítja, azonban a mai világbajnoki, olimpiai szintű teljesítőképességhez sajnos az előzőekben említett arányok egy-két kivételes tehetség kivételtől eltekintve, hosszútávon inkább az egészségtelen irányba mutatnak.
| Nem mindenkiből lesz élsportoló
Bár a szülők többsége azt szeretné, de nem mindenkiből lesz bajnok. A világátlag szerint 10 ezer gyerekből kettő lesz minősített sportoló, de ez azon is múlik, hogy a gyermek milyen kezekbe kerül. Ma már van rá lehetőség, hogy személyre szabottan megtudják a szülők, vajon a gyermek milyen sportban tehetséges, mennyire terhelhető és testfelépítése alapján milyen edzés hatékony számára.  Így pénzt, időt és energiát spórolhatunk, hiszen sokszor előfordul, hogy a szülők erőltetik, de a gyerek nem örömmel sportol, szenved edzéseken, aztán pár év múlva kiderül róla, hogy alkalmatlan. Ráadásul, amit nem szívesen csinálunk, abban nemcsak sikeresek nem leszünk, de sajnos előbb szerzünk sérüléseket is. |
Mindent a sikerért?
A sportteljesítmény fejlesztésének alapja a megfelelően adagolt edzésmunka és a pihenés váltakozása. A túledzettség során a rendszer harmóniája felborul, a sportoló teljesítőképessége jelentősen csökken.
Az utóbbi években számos alkalommal lehetett hallani egy-egy, akár egészen hazai fiatal focista, hokis, vagy éppen kenus tragédiájáról. A laikus számára felfoghatatlan, hogy épp azokat éri a tragédia, akiről úgy gondoljuk, hogy a legegészségesebbek, ráadásul folyamatos orvosi kontroll alatt állnak. Szívük felmondja a szolgálatot. Bár többnyire váratlan a tragédia, a most már több mint két éve, mindössze 36 évesen elhunyt Kolonics György kenusnál voltak előjelek: korábbi rosszullétek miatt fokozott orvosi felügyelettel dolgozott. Olyan is akad, aki a tiltás ellenére sem tud lemondani a sportról: Ocskay Gábor, jégkorongozónak 34 évesen állt meg a szíve. A szívritmuszavarok kockázatának azok vannak kitéve a leginkább, akik nagy fizikai terhelést kapnak, vagyis az élsportolóknál különösképpen megnő a veszély.
– Folyamatosan vizsgáltak bennünket és bizony akadt olyan meccs, amit ki kellett hagynom, mert nem voltam száz százalékosan egészséges. Az a baj – és ezt tudja minden élsportoló – hogy például egy kis megfázás, amit nem kúrálunk ki nagyobb bajt is okozhat, ugyanakkor a fontos meccseket nem szívesen hagyja ki az ember. Sok a tehetséges játékos, aki bizonyítási lehetőséget kap és „kijátszhat” a csapatból, ha valamiért kimaradsz – mondja a kézilabdázó.
– A sporttevékenység az általa kiváltott neuroendokrin válaszreakció révén eufóriaérzést eredményez, melyet a versenyen elérhető siker is erősít – mondja az orvos. – Az élsporthoz szükséges idő-energiaráfordítás révén a sportoló ördögi körbe kerül: mindent feltesz a sikerért, így amikor a győzelemért az egészséges teljesítőképességén túli igény mutatkozik, nem mérlegel, egészségének várható károsodása ellenére is vállalja a versenyt. Kiemelendő még a sportoló saját illetve környezetének anyagi illetve erkölcsi érdeke, mely szintén mozgató rugója az egészséges sport határainak átlépésére.
Hiába a rendszeres sportorvosi vizsgálat?
Az egészséges sport biztosításának egyik szűrője a rendszeres, időszakos sportorvosi vizsgálat. Ezen alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, a sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, a sportoló egészségének védelme. A vizsgálatot 18 éves életkor alatt félévente, 18 éves életkor felett évente kell elvégezni.
– Az általános sportorvosi alkalmassági vizsgálaton túl (EKG, vizeletvizsgálat, ortopédiai vizsgálatok és egyéb sportágspecifikus vizsgálat) az élsportolóknál (világ-, olimpiai szintű) tekintettel az extrém magas terhelésre további speciális vizsgálatokat végeznek – mondja a szakember. – Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy a sportolók kapcsolata a medicinával, ezen a szinten nem áll meg. Az egyénre szabott csúcsteljesítmény kialakításához a szűrővizsgálatoknál speciálisabb, illetve gyakoribb vizsgálatokra is szükség van, így végeznek egyszeri genetikai, enzimrendszeri, valamint rendszeres edzés-, táplálkozástervezéshez szükséges vizsgálatokat, folyamatosan követik az edzés-pihenés hatására a homeosztázisban bekövetkező változásokat. A szakember hozzáteszi: a beteg emberek nincsenek kitiltva a sportból, sőt versenysportolhatnak is. – Úgy is fogalmazhatunk, hogy a sporttal a testkultúra által közvetített pozitív értékeken keresztül a társadalomba történő integrációjuk, az életkilátásaik javíthatóak. Természetesen számukra a sportágválasztás, az orvosi alkalmassági, valamint szűrővizsgálatok megtervezése nagyobb odafigyelést, egyénre szabott orvosi tevékenységet igényel.