– A nyugat-nílusi vírus egyáltalán nem új kórokozó Magyarországon – mondja Dr. Krisztalovics Katalin járványügyi szakorvos. Már a ’60-as évek óta rendelkezünk bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy a hazai vad- illetve háziállatok (lúd, lovak) és emberek egy kis része átesett a vírusfertőzésen. Kis számban eddig is diagnosztizáltak már ilyen eseteket, és ez idén sem volt másképpen. A vírus egzotikus neve, valamint az, hogy a betegség eddig nem volt nálunk közismert, félelmet, riadalmat kelthet, pedig erre nincs ok: a betegséget itthon ritkán észlelik, és súlyos lefolyású kórformája, az idegrendszeri gyulladás egyáltalán nem gyakori.
A szakember hozzáteszi: ugyan lovak számára már kifejlesztettek egyfajta oltóanyagot, emberek számára még nincs megfelelő vakcina. Védekezni úgynevezett aspecifikus módszerekkel lehet, tehát általánosságban kell felvennünk a harcot a vírus terjesztői, a szúnyogok ellen.
– A klímaváltozás várható következményeinek előrejelzése érdekében az EU több tagállamában olyan kutatások is folynak, melyek a szúnyogok és például a kullancsok által terjesztett fertőző betegségek terjedési jellemzőinek megismerésére irányulnak. Vizsgálják, hogy mely területeken, milyen arányban hordozzák a rovarok ezeket a kórokozókat – állítja a szakorvos.
A vérszívók válogatás nélkül megcsípik az embereket, e tekintetben bárki veszélyeztetett lehet. Jó tudni azonban, hogy a szóban forgó vírus leginkább az idősebbek és a legyengült immunrendszerűek körében okoz súlyosabb megbetegedést. Idén ezideig négy-öt hazai esetet diagnosztizáltak, azonban ez korántsem jelenti, hogy csak ennyi beteg lenne.
A szúnyogcsípéssel megfertőzött emberek nyolcvan százaléka teljesen tünetmentesen vészeli át a vírusfertőzést. Húsz százalékuk többnyire enyhe tüneteket észlel: hőemelkedés, láz, izomfájdalmak és esetleg kiütések jelezhetik, hogy valami nincs rendjén a szervezetben. Az enyhe tünetek miatt sokan egyáltalán nem is fordulnak orvoshoz. Ha mégis megteszik, akkor a szakember nem elsősorban ezt a vírust keresi, sőt, általában nem is végeztetnek virológiai vizsgálatot. Csak abban az esetben teszik ezt meg, ha kórházi ápolásra van szükség. Összességében elmondható, hogy a nyugat-nílusi láz nem gyakori betegség. Jó hír, hogy a szezonja – mely a későnyári-koraőszi időszakra esik – a végéhez közeledik, hiszen a hideg időjárásnak köszönhetően a szúnyogok ideje leáldozóban van erre az évre.
| A vírust 1937-ben, Ugandában azonosították először, de csak 1950-ben, Egyiptomban ütötte fel úgy a fejét, hogy később egy komolyabb járványt is maga mögött tudhatott. A nyugat-nílusi láz az ún. zoonózisok, vagyis állatokról az emberre terjedő fertőző betegségek csoportjába tartozik. A vírus gazdaállatai a madarak, körükben szúnyogok terjesztik a kórokozót, és ezek viszik át más állatokra és az emberre is. Az észak-amerikai kontinenst az ezredforduló táján hódította meg a vírus: az USA-ban a millennium környékén hurcolták be a vándormadarak és ezt követően honosodott meg ott. Olyan helyeken is kezdett terjedni, ahol a környezeti tényezők nem kedveztek számára. A vírus elsősorban a mediterrán klímájú helyeket részesítette előnyben, de megtanult alkalmazkodni a hűvösebb éghajlatú területekhez is. |