Születéskor kb. borsónyi nagyságú. Gyermekkorban igen lassan növekszik, majd a serdülés időszakában hirtelen növekedésnek indul, és a huszadik év táján eléri a normál felnőttre jellemző méretet és formát. Negyven–ötven éves korig általában változatlan nagyságú, majd a legtöbb férfinál ismét növekedésnek indul. Ezt a folyamatot nevezzük jóindulatú prosztatamegnagyobbodásnak.
BPH – a prosztata jóindulatú megbetegedése
A prosztatabetegségek a férfiak betegségeinek legnagyobb csoportját alkotják. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (ún. benignus prostata hyperplasia = BHP) a férfiak leggyakrabban előforduló jóindulatú daganatos megbetegedése, az életkorral előrehaladva gyakoribb, és nagymértékben befolyásolja a férfiak egészségi állapotát és életminőségét.
A férfiak nagy része prosztatamegnagyobbodásban szenved, de csupán kis hányaduk részesül megfelelő kezelésben. A 40–64 éves férfiak 20%-a, a 65 év felettiek 40%-a kényszerül szembenézni ezzel a problémával. A 60 év feletti férfiak között a BHP gyakorisága 50%, a 80 fölöttieknél pedig már 88%.
A betegségre a tünetek figyelmeztetnek: A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tünetei tipikusnak nevezhetők, bár igen változatosak. Gyakori, sürgető vizelési inger, préseléssel indított nehéz vizelés, gyenge, akadozó vizeletsugár, hólyagfájdalmak, vizelet-visszatartási nehézségek, utócsepegés, és súlyosabb esetekben a vizelet pangása a hólyagban egyaránt jelezheti a betegséget, és fájdalommal, a nemi életet korlátozottságával is járhat.
A prosztatát érintő betegségek vizsgálata több lépcsőben történik:
- Normál prosztatavizsgálat. A tapintási leletből az orvos következtethet a prosztatát érintő megbetegedésre.
- Ultrahangos vizsgálat, melynek során képet kap a vizsgáló orvos a prosztata méretéről és szerkezetéről – észrevehetővé válhat olyan terület, ami nem tartozik a normális, egészséges prosztata szerkezetéhez.
- Vérvétel. A vérben megtalálható egy PSA-nak nevezett speciális fehérje, aminek a vérszintje utalhat a prosztata állapotára. A vérvizsgálatok során többek között ennek a PSA-nak a szintjét nézik. Amennyiben a normál értéknél emelkedettebb a PSA-szint, az a prosztata valamilyen megbetegedésére utalhat.
A vérvizsgálat azért fontos része a kivizsgálásnak, mert a BPH tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a prosztatarákéhoz. A laborvizsgálat segíthet a prosztata jó- és rosszindulatú megbetegedésének elkülönítésében.
A BPH kezelésének lehetőségei:
- Várakozó megfigyelés rendszeres orvosi ellenőrzés mellett
- Gyógyszeres kezelés
- Műtéti beavatkozás
A betegség hatékony gyógyszeres kezelésével a sebészeti beavatkozások száma csökkenthető, és a gyógyszeres kezelés kevésbé megterhelő, mint a sebészeti beavatkozás. Az ideális gyógyszeres kezelés célja a tünetek gyors és hosszú távú enyhítése, a prosztata méretének csökkentése.
A betegség korszerű gyógyszeres kezelésében egyre nagyobb teret hódít az ún. kombinációs terápia, ami nagyobb mértékben csökkenti a prosztata térfogatát és hosszú távon csökkenti a betegség progresszióját.