A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek. A világszerte használt parányi részecskék közül a nanoezüst a legelterjedtebb, melyről korábbi vizsgálatok igazolták, hogy gátolja a hímivarsejtek növekedését, így a magzatokba jutó nanoezüst megzavarja az ivarsejtek kialakulását. Minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke.
| Egyelőre csupán a kozmetikumok szabályozása írja elő, hogy amennyiben nanoanyagokat tartalmaznak, erről értesíteni kell az Európai Bizottságot, ám ez még semmilyen biztonságot nem nyújt a fogyasztók részére. A jelenleg elfogadás alatt álló, új, uniós biocid-engedélyezési rendelet nagy valószínűséggel elő fogja írni a biocid célú (gomba-, rovar- és baktériumölő) nanoanyagok felhasználásának külön engedélyezését. A Levegő Munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány az Európai Unió Tanácsában ezt az álláspontot támogassa. |
A 100 nanométernél kisebb ezüstrészecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. Igen elterjedt a naptejekben használt nano-titán-dioxid is, melyet csupán azért használunk ebben a kis méretben, hogy ne legyünk fehérek a naptejtől, amikor bekenjük magunkat. Ismert, hogy a baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nemcsak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. Állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítőanyagát, a DNS-t is képes károsítani.
Forrás: Levegő Munkacsoport