Az utóbbi években némi zavar keletkezett a fejekben, hogy kötelező-e részt venni tüdőszűrésen. A bizonytalanság minden bizonnyal annak tudható be, hogy ma már ott sem feltétlenül küldenek behívót, ahol kötelező, és tény, hogy nem is mindenhol rendeli el a területi tiszti főorvos. Ez ugyanis a megbetegedések számától függ.
A tüdőszűrést a XX. század elején még az Európa-szerte népbetegségként pusztító tuberkulózis (tbc, tüdőgümőkor) korai felfedezésére vezették be. Az akkor gyakran családokat és közösségeket megtizedelő fertőző betegség egyik jellegzetessége, hogy sokáig tünetmentesen zajlik, de ha véletlenül készült egy mellkasfelvétel, amire akkor már lehetőség adódott, gyakran egészségesnek tűnő embereknél is felfedezték a tüdőbetegség korai jeleit.
Mikor kötelező?
Időközben a tbc elleni küzdelem nemzetközi stratégiája lényegesen megváltozott az Egészségügyi Világszervezet új hozzáállása miatt. Ennek hatására az 1996-ban elfogadott Nemzeti Tuberkulózis Programban kidolgozott módszertani ajánlások új alapokra helyezték a szűrési rendszert, amit az 1998. évi egészségügyi törvény – a járványügyi okokból elrendelt kötelezettséggel – lényegében megerősített. Ennek alapján 30 éves életkor felett teljes körű lakosságszűrést végeznek ott, ahol előző év során az új tébécés betegek száma 100 000 lakosra vetítve 25-nél nagyobb. A kötelezettséget a helyi tiszti főorvos rendeli el az aktuális járványügyi helyzet alapján.
A szűrésen minden 30 év feletti, az adott területen állandó vagy ideiglenes lakcímmel bejelentett vagy huzamosabb ideig itt tartózkodó lakosnak kötelező megjelenni, akinek egy éven belül nem volt negatív tbc-lelete. Budapesten jelenleg kötelező a szűrés, ezt a fővárosi tiszti főorvos évente elrendeli, de például a Dél-Alföldön, a Dunántúlon a betegség visszaszorulása miatt már nem. Ott, ahol nem küldenek behívót, az önkormányzati lapokból, illetve hirdetményekből értesülhet a lakosság a kötelezettségről.
Önkéntes alapon?
A szűrés csak 30 éves kor fölött kötelező. Ennek az az oka, hogy a fiatalok nem tartoznak a veszélyeztetettek körébe. Ott, ahol nem kötelező a szűrés, évente egy alkalommal a 40 év feletti biztosítottak önkéntes alapon vehetnek rész rajta. Nem szükséges külön beutaló hozzá, és a vizsgálat térítésmentes. Különösen a dohányosoknak, a rossz szociális körülmények között élőknek ajánlják a részvételt. Természetesen huzamosabb ideje fennálló tünetek esetén bárki igénybe veheti a mellkasátvilágítást, akár háziorvosi beutalóval, akár anélkül.
Figyelmeztető jelek
A tbc tünetei nem olyan jellegzetesek, hogy ezekből kiindulva, további vizsgálatok nélkül ki lehetne mondani a diagnózist. A beteg fogyni szokott, hőemelkedése van, izzad (főleg éjszaka), étvágytalan, fáradékony, gyakran meghűl, köhög, köpködnie kell, néha fáj a mellkasa, és nehezen jut levegőhöz. A tbc egyébként az antituberkulotikumok felfedezése óta 6–12 hónapos kezeléssel tökéletesen gyógyítható betegség!
Népegészségügy és egyéni érdek
Bár kétségtelen tény, hogy a tüdőszűrés elsődleges célja a járványok elkerülése, saját érdeked is, hogy akár a tbc-t, akár a légzőrendszerrel kapcsolatos más megbetegedést időben felfedezzenek. Nagy a röntgenképet értékelő orvos felelőssége, ugyanis például a tüdőrák kezdeti nyomai nem könnyen fedezhetők fel a röntgenképen. És mégis gyakori, hogy éppen tüdőszűrések alkalmával veszik észre a tüdő daganatos elváltozásait. Olyan mellkasröntgenkép esetén merül fel a gyanú, amelynél a tüdőn a normális rajzolattól eltérő árnyék mutatkozik. További vizsgálatokkal igazolódhat a betegség ténye, vagy szerencsés esetben eloszlanak a viharfelhők. Fontos tudni, hogy a tüneteket még nem okozó tüdőrák korai kezelésével jelentősen nőnek a gyógyulás esélyei.
A tüdőgondozóban, szűrőállomásokon a röntgenszűréshez kapcsolódó légzésfunkciós vizsgálat során szembesülhet a beteg a COPD-betegséggel, amely lassan és kezdetben jellemző tünetek nélkül fejlődik ki. A COPD négy betűje az egész világon használt rövidítése az angol chronic obstructive pulmonary disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. Légúti szűkülettel jár, és a légzőrendszert érő káros hatások, elsősorban a cigarettafüst következtében jön létre. Bár a folyamat visszafordíthatatlan, ha időben felismerik, akkor kezelhető, karbantartható.
A megelőzés újszülöttkorban kezdődik
|
A SZAKEMBER VÁLASZOL
Boeck-szindróma
Harminckét éves vagyok, eddig teljesen egészséges voltam. Most is gyanútlanul mentem a tüdőszűrésre, ám a leletemet azzal kaptam kézhez, hogy keressem fel a tüdőgondozót. Ott ért hideg zuhanyként, hogy valamit találtak a tüdőmön, pontosabban a hörgőimen. Hosszas kivizsgálások következtek, mire igazolódott, hogy Boeck-szindrómám van.
Mi ez a betegség? Meg fogok gyógyulni?
T. Erika, e-mail
Meg fog gyógyulni. A Boeck sarcoidosis ismeretlen eredetű, gyulladásos betegség. Egyelőre nem tudjuk biztosan, mitől fordul az immunrendszerünk magunk ellen. Legtöbbször a tüdőben indul el a gyulladásos folyamat, melynek következtében elszaporodnak a fehérvérsejtek, és csomókat hoznak létre. Előfordul, hogy ezek a csomók nyomják a hörgőket, és emiatt köhögés vagy nehezebb légzés jelentkezhet, de gyakoribb, hogy a beteg nem is veszi észre a problémát, mert semmije nem fáj. Jó esély van a spontán gyógyulásra, de ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatja a betegségét. Időről időre ellenőrizni fogják az állapotát. Az esetek 80 százalékában eltűnnek a csomók, ám ha nem mutatkozik javulás, szteroidokkal fogják kezelni.
Szaktanácsadó: dr. Huszár Tamás, a II. kerületi tüdőgondozó vezető főorvosa
Mitől van szívmegnagyobbodásom?
Kötelező tüdőszűrésen vettem részt, ahol a tüdőmet rendben találták, de rá volt írva a leletemre, hogy szívmegnagyobbodásom van. A háziorvosomhoz küldtek, hogy majd ő tudja, mi
a teendő. Meglepett, hogy az orvosom arról érdeklődött, volt-e valamiféle vírusfertőzésem, felső légúti hurutom. Tény, hogy tavaly télen nagyon megfáztam, sokat köhögtem. Valóban lehet valami összefüggés?
Barát Endre, e-mail
Igen, valószínű az összefüggés. A felső légúti betegség szívizomgyulladást okozhatott önnek, amit ezek szerint lábon hordott ki. A szívizomgyulladás következtében a szívkamrák kitágulnak, a szívizomzat elgyengül, ezt nevezzük szívelégtelenségnek. De okozhat szívnagyobbodást magasvérnyomás-betegség, szívburokgyulladás, idült hörghurut (COPD) is. Megnyugtathatom, hogy a szívmegnagyobbodás visszafordítható rendellenesség. Az állapot felmérése után kardiológiai, pulmonológiai felügyelet mellett gyógyszeres kezeléssel és megfelelően adagolt testedzéssel fokozni lehet a szív teherbíró képességét, és újra egészséges lehet.
Szaktanácsadó: dr. Czibók Csilla kardiológus főorvos
A cikkünk a Nők Lapja Egészség novemberi számában jelent meg.
A magazin tartalmából:
- Lúgosítsuk, ami savas?
- Munkahelyi terror: ne hagyd magad!
- Futás, az elemi ösztön
- 4 kihagyhatatlan recept reggelire
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!