Forradalmi terápia mellékhatások nélkül

ME | 2010. December 23.
Igazoltan kedvező relaxációs és stresszoldó, segítheti többek között az alvászavarban, szorongásos és más pszichés zavarban szenvedőket, a krónikus fájdalommal élőket, a munkahelyi és/vagy magánéleti stressznek kitetteket.

Egy szimpóziumon találkoztam a Musicure módszer dán kidolgozójával, akitől egy CD-t is kaptam – meséli dr. Fazakas János, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika docense, intenzív terápiás orvosa. – A módszer lényege, hogy a zene a hipocampust stimulálja, amely krónikus stressznél sérül. Ezt a tényt a Vietnamban harcolt katonáknál mutatták ki (Vietnam-szindróma), és ezt MR-vizsgálatok is igazolták.

Hallgass bele a CD-be, amíg olvasol!

 
A fül mély altatásban érzékel hangokat

Egy dán orvoscsoport – Professzor M. D. Lars Heslet irányításával – a kilencvenes évek közepén kutatásokba kezdett. Ezek a kutatások az intenzív osztályon és a krónikus belgyógyászati osztályon kezelt betegek körében zajlottak, és egy zeneszerző, Niels Eje is közreműködött benne. A program a Musica Humana nevet kapta.

A zene gyógyászatban történő felhasználása évszázadokra nyúlik vissza: használták Indiában, Görögországban, Kínában, de leginkább az arab kultúrában. Napjaink kutatásai bebizonyították, hogy a zene befolyásolja a hormonrendszerünket, a vegetatív idegrendszerünket – mely például kontrollálja a légzésünket, szívritmusunkat, a szervezet hormonválaszát stresszhelyzetekben –, valamint az immunrendszert is. Továbbá a dallam megnyugtat és javítja az alvás minőségét – ezt a hatást éber és altatott betegeken is leírták. A hallás az egyetlen érzékszerv, amely alvás közben is működik: a fül akár mély altatás közben is érzékel hangokat.
 
– Egy hónapja feküdt az intenzív osztályon egy beteg, aki több műtéten is átesett. Hosszas intenzíves ápolás során a krónikus stressz kivédésére alkalmaztuk a módszert. Ilyenkor ugyanis elveszti motiváltságát a beteg, nehezebben gyógyul – mondja a docens. – A zene hallgatása után azonban nagyjából 2-3 nap után észleltük a javulást; mostanra már elhagyta az intenzív osztályt.

 
A szakember elmondása szerint a javulás érzékelése változó, „betege válogatja”. A zenét azonban nemcsak a kórházban hosszasan kezelt betegeknek ajánlja, hanem a munkahelyi vagy otthoni stressz kivédésre is alkalmas eszköz. Ráadásul mindenfajta mellékhatás nélkül.

A zene memóriastimuláló hatása már régóta ismert – ez a Mozart-effektus. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy az agy elektromos rezgésének van egy akusztikus struktúrája, amely úgy mozog az agy körül, mint egy inga az egyensúlyi pont körül. A zene segít összehangolni a két agyfélteke működését.

Régebben a zenét a mentális problémák és a depresszió gyógyítására használták, napjainkban azonban szélesedett a használati köre – elsősorban a stresszoldás és a fájdalomcsillapítás irányába, a hagyományos kezelésekkel kombinálva. De jól használható a demencia és az Alzheimer-kór kezelésében is.
 
A zene hatásaiban nem hasonlítható a hagyományos kezelésekhez. Azon túl, hogy nincs mellékhatása, költséghatékonyabb is. Az összes tanulmány azt mutatja, hogy azok a betegek, akik zenét hallgatnak, rövid időn belül jobban érzik magukat, nyugodtabbak lesznek. Azt is megfigyelték, hogy néhány szívbeteg a zene hallgatása mellett nem igényelt nyugtató hatású gyógyszert.

A kórházi dolgozókra is pozitív hatása van

Egy tanulmány szerint a kórházi nővérekre szintén hatással van a betegeknek játszott zene: miközben hallgatták, csendesebben kezdtek el mozogni és beszélni a beteg mellett, illetve kedvezőbb hangulatot tapasztaltak a munkahelyen. Ez azért is hatékony például intenzív osztályon, mert a gépek monoton zaja egy idő után idegesítővé válik az ott dolgozók számára ugyanúgy, mint az osztályon fekvő betegeknek. Az agy ugyanis a zenére koncentrál, nem a zajokra.

 Az agy három részből áll: a primitív rész, az úgynevezett „hüllőagy”, a középagy, az úgynevezett „emlősagy” és a új agy (neocortex), ami a két agyféltekéből áll – ezt köti össze a corpus callosum („híd”). A jobb agyfélteke fogja fel a zenét, a bal agyfélteke dolgozza fel, de a zene feldolgozásához mindkét agyfélteke együttműködése szükséges. Ezt az együttműködést a corpus callosum koordinálja, hangolja össze – ezt a felfedezést a Nature című tudományos újságban közölték.
A hallóideg a középagyba fut be, melynek közelében helyezkednek el a különböző éhezést, anyagcserét, tudatosságot és a hormonháztartást szabályozó központok. Ezért a középagy stimulálása befolyásolhatja az éberségünket és a hormonális állapotunkat. A középagy az úgynevezett emocionális agy. Központi szerepet játszik és befolyásolja a zene hangulatmódosító hatását.

A kórházi kezelés is stresszhelyzet

A kórházi beavatkozások során is stresszhelyzetbe kerül a beteg, ám a zenehallgatás hatására csökken a stressz, vérnyomás és a pulzusszám a beavatkozások során.

Új tudományág a biozene-kutatás, amely a zene, az agyfunkciók és a biológia kapcsolatát kutatja. Tudjuk, hogy a zene hatással van a szervezetünkre, de a hang hogyan tudja megváltoztatni a lelkiállapotunkat, az agy elektromos tevékenységét (EEG), vagy a hormonális állapotunkat?

Számos betegben a kémiai jelátvitelt befolyásolja a zene. Alzheimeres betegen végzett kutatások során az derült ki, hogy a zene növeli a melatoninszintet (alvásért felelős hormon), ami elősegíti, hogy az agy relaxáltabb és nyugodtabb állapotba kerüljön. Krónikus stressz hatására a mellékvese által termelt kortizol hormon szintje megemelkedik. A zenehallgatás hatására jelentősen csökken ez a kortizolszint – egy órán belül visszatér a normál szintre.
 
Hatása olyan, mint a meditálás

A dán származású zeneszerző és oboaművész, Niels Eje több filmzene, tv-s és színházi produkció zeneszerzője, a Trio Rococo alapítója, többek között James Galway és a Safri Duo számára is komponált muzsikát.

A rohanásban mindenkinek szüksége van kikapcsolásra, amikor nem érik folyamatos stimulusok, vagyis nem termelődik a kortizol. Erre jó a zene. A hatása nagyon hasonlít a meditálás hatásához, független attól, hogy a személy muzikális beállítottságú vagy sem. A tévé nem képes megteremteni ezt a mély relaxációt, inkább még nagyobb zavart kelt.

A dán orvoscsoport és Niels Eje zeneszerző hosszú évek közös munkája során dolgozta ki azt a zenét, melynek melódia- és harmóniavilága nyugtató, pihentető, stressz- és feszültségoldó hatással van a páciensekre. A zenéket tartalmazó CD-sorozatnak A Gyógyító Zene – MusiCure – nevet adták. Ez a zene egészségmegőrző és életminőség-javító céllal bárkinek ajánlható a magzati állapottól a késő idős korig.

Gyógyszertárban kapható!

 

Exit mobile version