Tejcukor-érzékenység: tünetek és diagnózis

nlc | 2011. Január 25.
Mi lehet az oka, ha a nagymama nem bírja a tejet? Az apukának is rögtön hasmenése lesz, de a sajtot szereti és gond nélkül fogyasztja? A kisgyermeknek sokat fáj a hasa, főként a köldöke körül, és nem tudják, mi lehet az oka?

A feltett kérdésekre sok esetben magyarázatot ad a tejcukor-érzékenység, más néven laktózintolerancia.

Jellegzetes tünetek

A tejcukorra érzékeny betegek esetében a leggyakoribb tünetek: a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás, szélgörcs. A laktózintolerancia felismerését nehezíti, hogy a tünetek kialakulása nem mindig mutat közvetlen összefüggést a tejfogyasztással. Óvodás és iskoláskorú gyermekek esetében görcsös köldöktáji fájdalom, lesápadás, kellemetlen szájszag  lehet a panasz.

Tejcukor vagy tejfehérje?

– A hétköznapokban gyakran keveredik a két fogalom, s így a laktózérzékeny betegek is inkább mellőzik a tejtermékek fogyasztását, noha esetükben bizonyos készítmények nem okoznak tüneteket. Fontos tehát, hogy első körben tisztázzuk, hogy a panaszokat mely összetevő okozza – magyarázza dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gyermek-gasztroenterológusa.

A tej számos előnyös tulajdonsága ellenére az arra érzékeny egyéneknél panaszt okozhat. Mennyiségében és minőségében is két olyan jelentős összetevője van, mint a fehérje és a tejcukor, melyek betegségi tüneteket válthatnak ki.
A tejfehérje és a tejcukor hasznosítása a szervezet számára különböző módon történik. A fehérjék bontásában az emésztőenzimek játszanak szerepet. Ha a fehérjék bontása nem megfelelő, és a bél immunrendszere fokozott érzékenységet mutat, a tejfehérjék a bélen keresztül átjutva az egész szervezetre kiható immunválaszt, allergiás reakciót váltanak ki. Ez a tejallergia.

A tejben jelentős mennyiségben jelen lévő laktóz két cukormolekulából, glükózból és galaktózból áll. A laktóz bontását a vékonybél bolyhain található finom szerkezetben, a kefeszegélyben található laktáz enzim végzi. A tünetek és a panaszok oka, hogy a táplálékok enzimatikus bontása nem történik meg. A tejcukor-érzékenységet tehát a szervezetben lévő tejcukor bontását végző enzim (laktáz) hiánya vagy csökkent mennyisége okozza.

Felnőtteknél, gyermekeknél egyaránt jelentkezhet

A laktáz enzim a magzati életben alakul ki, csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, 3 éves kor után mennyisége lassan csökken. Csecsemő- és kisdedkorban inkább csak a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek esetében csökken mennyisége, mivel a laktáz enzim nagyon érzékeny, és a bélboholy felszíni károsodása miatt az enzim működése nem kielégítő. Nagyobb gyermekekben és felnőtteknél betegség nélkül is lehetséges a laktáz enzim csökkent működése.

Érdekes, hogy a különböző népeknél a csökkent működésnek nem azonos a gyakorisága. Az Amerikai Egyesült Államokban a fehér bőrű lakosságban 15%, az ázsiai eredetű népeknél 40%-ban, az afrikai eredetűek között 85%-ban fordul elő a laktázhiány.

A laktózintolerancia genetikusan meghatározott kórkép. Úgy tűnik, hogy a laktózbontó képesség főként azoknál a felnőtteknél marad meg, ahol ezeréves hagyománya van a tejfogyasztásnak.
A teljes laktázhiány rendkívül ritka veleszületett rendellenesség (primer laktózintolerancia). A laktáz csökkent működése esetében mindig van működő enzim is, így feltételezhető egy bizonyos mennyiségű tejcukor fogyasztása panaszok nélkül. Ez a szekunder laktózintolerancia, ami abban az esetben jön létre, ha a laktáz enzim működése elégtelenné válik, vagy megszűnik valamilyen bélbetegség vagy genetikai adottság miatt.

Diagnózis

A laktózintolerancia kimutatását hidrogénkilégzési vizsgálattal végezzük. A vizsgálat alapja, hogy normál körülmények között a tejcukor (laktóz) bontását a vékonybél kefeszegélyében található laktáz enzim végzi a bélben. A lebontott cukrok a véráramba kerülnek és felszívódnak.

Laktózintolerancia esetén azonban a laktóz bontása nem történik meg. A vastagbélbe jutó bontatlan cukorból a vastagbélben lévő erjesztő baktériumok hatására CO2 és H2 gáz szabadul fel, ami diffúzióval eljut a keringésen keresztül a tüdőbe, és a kilégzett levegőben mérhető a mennyisége. Ha a vizsgálathoz használt, kimért mennyiségű tejcukor elfogyasztása után 1-2 órával a kilégzett levegő hidrogéntartalma kórosan megemelkedik, a cukor felszívódásának zavara igazolódott.

Amennyiben ez a vizsgálóeljárás nem áll rendelkezésre, a tejcukorral történt terhelés utáni vércukorszint mérése vagy vékonybélből nyert szövetmintából az enzimaktivitás meghatározása segítheti a laktózintolerancia diagnózisának felállítását. Annak eldöntésére, hogy laktózintolerancia maradandó formája áll-e fenn, ma már egyszerűen elvégezhető genetikai vizsgálat áll rendelkezésre.

Kezelés

A ritkán előforduló veleszületett laktózintolerancia esetében vagy szoptatott csecsemőnél enzimpótlás (Lactase) alkalmazható. Szekunder laktózintoleranciában az alapbetegség kezelésével a tejcukor-felszívódás zavara rendszerint megszűnik. A laktózfelszívódási zavar megszűnéséig tejcukormentes, illetve az állapottól és az egyéni tűrőképességtől függően tejcukorban szegény étrend javasolt. A tejcukor bontását biztosítja a tejjel együtt fogyasztott laktázenzim-készítmény (Lactase), ami enyhíti az étrendi megszorításokat. A laktáz enzim csökkent aktivitása miatt felnőttkorban kialakuló tartósan fennálló laktózfelszívódási zavarban a tejcukorban szegény étrend, szükség esetén az enzimkészítmény alkalmazása jelent megoldást.

Forrás: www.allergiakozpont.hu

Exit mobile version