Akinek a gyereke eddig csak bámulta és bámulta a tankönyvet, és ásítozott és ásítozott, annak most elárulom, hogy a hatékony tanuláshoz a legkevesebb időt a passzív olvasással kell eltölteni. Viszont lesz egy csomó egyéb tennivalója, ennek nagy része gondolkodás és írás. (És végül lesz egy titkos javaslatom is, de) a legfontosabb, hogy el tudd helyezni eddigi tudásodban azt, amit éppen tanulsz, hogy kiemeld a lényeget, és megtaláld az összefüggéseket. Így biztosan meg fogod érteni az anyagot, nem kell bemagolnod, nehogy butaságot mondj, vagy ne maradjon ki semmi. Első olvasásra körülményesnek tűnik a dolog, és úgy érzed, több az előkészítés, mint a tanulás, de megéri. Az így megtanultak nem illannak el a dolgozat másnapján. Próbáld ki magad, aztán mutasd meg a gyerkőcnek is.
| A legjobb menetrend erre a következő: • Nézd meg, miről szól az anyag! Ha vannak fejezetcímek, esetleg összefoglaló, akkor annak alapján képzeld el, mi is lehet az egész tartalma. Próbáld meg felidézni azokat a dolgokat, amiket már tudsz a témával kapcsolatban. • Olvasd el az anyagot, jegyzeteld ki, a lényeges részekről tégy fel kérdéseket magadnak. Fontos, hogy a meg nem értett szakkifejezéseknek és homályban maradó összefüggéseknek nézz utána, akár más forrásból is. • Jegyzeteid alapján készíts összefoglalót, amit – és ez nagyon fontos – más is megértene első olvasásra. Jó, ha ezután találsz egy partnert, akinek felmondhatod a leckét. • Nem hivatalos, de beválik: készíts puskát, minél kisebb papírra. Ez arra kényszerít, hogy a legeslegfontosabb dolgokat újra leírd, minél tömörebben, mégis értelmesen. Ha ezt újra és újra előveszed, majd elolvasod, óhatatlanul újra felidézed az egész anyagot, és olyannyira bevésed, hogy élesben már nem is kell bevetned a fegyvert. E sorok írója legalábbis sose vetette be. (Mondjuk, nem is volt hozzá elég bátor…) |
Ez a jegyzetelős, gondolkodós módszer nagyon komolynak tűnik, úgy érezheted, hogy egy általános iskolás esetében nem érdemes ilyen nagy feneket keríteni egy egyszerű természetismeret- vagy törileckének. Elég azonban egyszer kipróbálni, látni fogod, hogy a gyerek élvezi, és büszke lesz arra, hogy végül többet tud, mint amennyi a könyvében áll.
13+1 hasznos tipp
| 1. Biztosíts minél nyugodtabb környezetet, jó íróasztalt megfelelő székkel, megvilágítással. Aztán persze lehet, hogy gyereked kiköltözik utánad a konyhába, mert utál egyedül lenni… Semmiképp se ülj a nyakára, ha ő nem szeretné. |
2. Fontos, hogy nézze át, megvan-e a tanuláshoz minden, rendszerezze, készítse össze az eszközöket, jegyzeteket.
| 3. Ne kezdjen tanulni közvetlenül főétkezés után, ekkor a szervezetünk az emésztéssel van elfoglalva, könnyen elálmosodunk. De azért éhesen, szomjasan sem érdemes leülni. Agyunk rengeteg cukrot használ fel működés közben, pici utánpótlás mindig kell! |
4. Van, aki nem szeret teljes csendben tanulni. Hallgasson instrumentális zenét, vagy olyat, aminek nem érti a szövegét. Aki viszont csak teljes csendben tud figyelni, annak tartsd tiszteletben ezt az igényét!
| 5. Hasonlókat ne egymás után tanuljon, például a német- és az angolleckét, mert ez nem lesz hatékony. |
6. Ha lehet, még aznap tanulja meg a leckét, amelyik napon feladták. Így érteni fogja az órai jegyzetet, emlékszik a tanár magyarázataira, lesz ideje még egyszer átismételni, amikor már leülepedett a tudás.
| 7. Ajánlj fel neki valami „ajándékot”, ha az egyik tárgyat befejezte. Nem pénzről, nyalókáról van szó, hanem meleg kakaóról, kis vállmasszírozásról, egy malomjátszmáról. Ezután újra neki lehet állni. |
8. Ha nagyobb anyagról van szó (vizsga, nagydolgozat), fogjon hozzá jóval hamarabb a tanuláshoz, ne egy-két nappal előtte. Szerezze be a szükséges könyveket, nyomtassa ki a számítógépről, internetről, amire szüksége lesz, jegyzeteljen, cédulázzon, készítse elő az anyagot.
| 9. Nagyobbaknál érdemes figyelembe venned, hogy bagoly vagy pacsirta típusú a diák. Van, aki este, éjjel tudja jobban hadra fogni az agyát, más hatékonyabban dolgozik hajnalban, reggel. Az alvás persze ne maradjon el! |
10. Használjatok minél többféle segédanyagot! A témába vágó dokumentumfilm, jó novella vagy könyv, idegen nyelvű vagy éppen más tárgyhoz tartozó memóriakártya, matekgyakorló kártyajáték, műveltségi társasjáték, webes térképek, egyszerűsített szövegű idegen nyelvű regények, készségfejlesztő, figyelemjavító, problémamegoldást fejlesztő internetes játékok, lexikonok lapozgatása, (nem veszélyes) kísérletek elvégzése otthon – mind segít megérteni a tanulnivalót, fejleszteni a tanulási képességet és élvezetessé tenni a tanulást.
| 11. Hasznosak a közös programok, például múzeum, kiállítás (reneszánsz év), kirándulás a tananyaghoz kapcsolódva. |
12. Kezdje a tanulást könnyebb tárggyal, ez a bemelegítés.
| 13. Legyen a gyereknek olyan időtöltése is, ami kedvére való. A sport, a zenetanulás, a drámaszakkör, a tánc nem a tanulástól veszi el az időt, hanem éppen a hatékony tanulást segíti az agyterületek közötti kapcsolatok erősítésével és azzal, hogy bizonyos helyzetekben fegyelmezettségre, összpontosításra, kreativitásra, együttműködésre késztet. |
+1 Ne felejtsd el azt se, hogy az tud igazán jól tanulni, aki amúgy „jól van”. Legyen időd „csak úgy” is együtt lenni, vagy ha kedve van a gyereknek, egyedül vagy a barátaival tölteni az időt, miközben nem csinál semmi hasznosat. Ezalatt töltekezik föl a lélek a megpróbáltatásokra.
| A Nők Lapja Egészség májusi számából:
• Innál csapvizet? Exkluzív laborvizsgálat |