| Kokó: Halálos kór támadott meg |
A betegség felismerése az orvosok felelőssége, de a berendezések karbantartásáért az intézmények vezetői, a munkáltató, és mi magunk is felelősek vagyunk.
Tamás először azt hitte, hogy megfázott. Lázas volt, fájt a feje és erősen köhögött. A háziorvos a tünetek alapján egyszerű influenzára gyanakodott és antibiotikumot írt fel. Miután a tünetek egyre jobban felerősödtek, és a fiú már hányt, mellkasi fájdalomra, valamint szapora szívverésre panaszkodott, a mentő kórházba vitte. Akkor derült ki, hogy a 33 éves srác tüdejét a munkahelyén található légkondicionálóból származó baktérium támadta meg. Miután az első antibiotikummal félrekezelték, pihenés helyett pedig két hétig dolgozott, a kórházban már nem tudták megmenteni a fiatal, életerős szervezetet. Az eset pár éve történt, s bár a betegség már több mint három évtizede ismert – és megfelelő antibiotikummal kezelhető –, a légiós tüdőgyulladás a mai napig szedi áldozatait.
A dohányzó férfiak veszélyeztetettebbek
| A legionárius betegséget 1976-ban ismerték fel, amikor egy háborús veterántalálkozó résztvevői között egy addig ismeretlen légúti megbetegedés jelentkezett. A kór gyorsan terjedt és 34 halálos áldozatot követelt. Utólag bizonyosodott be, hogy a tömeges tüdőgyulladást egy baktérium okozta, ami a philadelphiai szálloda légkondicionáló berendezéséből került a levegőbe. Magyarországon az első megbetegedést 1979-ben észlelték. |
A légiós betegségért egy a felszíni vizekben előforduló baktérium felelős, ami az emberre csak akkor veszélyes, ha légárammal a tüdőbe jut. A baktériumot a közönséges zuhany, a szauna, a pezsgőfürdő, a szökőkút, de még a párásított ételtároló vitrin is közvetítheti, a legnagyobb veszélyt mégis a légkondicionáló berendezések jelentik. A betegség emberről emberre nem terjed.
Fokozott fertőzési veszélynek vannak kitéve a legyengült immunrendszerrel rendelkezők, de hajlamosító tényező az erős dohányzás, az alkoholizmus, és az 50 évesnél magasabb életkor is. A betegség férfiaknál kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő – olvasható az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Környezetegészségügyi Intézet A legionárius betegségről és megelőzéséről szóló tanulmányában.
A betegség könnyen összetéveszthető az influenzával
Mint Tamás esete is jól mutatta, könnyű összetéveszteni az influenzával. A tüdőgyulladás 2–10 napig tartó lappangási idő után influenzaszerű tünetekkel kezdődik, majd kísérheti hasmenés, hányás, mellkasi fájdalom, szorongás, tudatzavar, idegrendszeri károsodás, de légzési és veseelégtelenség is előfordul. Ha magas láz mellett erős köhögést, hasmenést tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz – javasolja dr. Tarján Enikő, a SOTE Pulmonológiai Klinikájának docense. A baktérium ugyanis vizeletből, vérből és köpetből is egy nap alatt kimutatható, de a megfelelő vizsgálat elvégzéséhez az orvosnak fel kell ismernie a legionella lehetőségét. Sikeres diagnózis után a terápia háromhetes, az esetek többségében kórházi ápolással együtt járó, megfelelő antibiotikummal történő kezelés, mely 100 százalékos gyógyulást eredményez. Amennyiben a szakember nem gondol a légiós betegségre, és rossz gyógyszert kap a páciens, vagy későn kezdik el a megfelelő antibiotikummal való kezelést, 90 százalékban halálos kimenetelű a betegség.
A halálozási mutatók tekintetében hazánk az európai átlagba sorolható. Az utóbbi tíz évben átlagosan 35 beteget jelentettek az ÁNTSZ-nél évente, és évi 2 haláleset jellemző. Járványügyi szempontból viszont kifejezetten előnyös a helyzetünk. Az utóbbi tíz évben számos európai államban előfordult járványos megbetegedés kórházakban, szállodákban és irodaházakban, Magyarországon viszont 1987-ben volt utoljára – tájékoztatta dr. Horváth J. Krisztina, az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályának szakorvosjelöltje a Nők Lapja Cafét. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy a fejlettebb, magasabb életszínvonalon élő társadalmakban a légkondicionáló berendezés sokkal inkább a mindennapi élet része, és nem luxuscikk, mint nálunk.
Mindenképp hívjunk szakembert!
A betegség megelőzéséhez nagyon fontos, hogy idény előtt és időnként közben is fertőtleníttessük a klímaberendezéseket – mondja Kiss Tibor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára. A szűrő tisztítása egy gomba- és baktériumölő anyagot tartalmazó alkoholos spray-vel történik, de az is előfordulhat, hogy az alkatrészt cserélni kell. Mivel a művelet speciális szaktudást igényel, és a berendezések általában áram alatt vannak, feltétlenül bízzuk szakemberre a fertőtlenítést. Mivel a gyártók a készülék leírásában, a forgalmazók az eladáskor, beszereléskor figyelmeztetik a berendezés használóját a működtetés szabályaira, a baktérium okozta gondokért az üzemeltetőé a felelősség.
| A klímaberendezések egyes típusai víz hűtésével állítanak elő hideg levegőt. Ilyenkor egy szivattyú keringeti a vizet a rendszerben, ami üzemszünet idején összegyűlik a hűtőtálcában. A klíma a levegővel együtt a port és a különböző baktériumokat is beszippantja, s ezek a hűtőmedence pangó vizében szaporodásnak indulnak. Az újabb elindítás után ezt a szennyezett vizet keringeti újra a berendezés, ezáltal kerül a légáramba a baktérium. |
Kell-e félnünk az utazás során?
Légkondicionáló berendezések a gépjárművekben is vannak, és bár az elvi lehetősége fennáll, a gyakorlatban nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy autóban vagy tömegközlekedési eszközön legionellával fertőződjünk meg – tudtuk meg dr. Szánthó Zoltántól, a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének docensétől. A szakember elmondása szerint a klímagyártók nagy gondot fordítanak arra, hogy a berendezéseknek ne legyen olyan eleme, amelyen meg tud állni a kondenzvíz, ám ha ez hiba folytán mégis előfordulna, a jármű mozgása következtében biztosan eltávozik a fertőzött folyadék.