Mindennapi mérgeink – milyen anyagok károsítják a hormonrendszert?

nlc | 2011. Május 22.
Teflonedények, műanyag palackok és mosószerek. A mindennapi életben használatuk természetes, az egészségünkre gyakorolt hatásaik pedig csak évek múlva jelentkeznek. Utánajártunk, vajon tényleg veszélytelenek-e a környezetünkben található vegyi anyagok.
Butíthat a szúnyogirtó?

Pár éve még a DDT-botránytól volt hangos a sajtó, ekkor kerültek a figyelem középpontjába azok az esetek, melyek igazolták, hogy a rovarölő szer még két-három generációval később is kimutatható a családtagok szervezetében. A kutatások azt bizonyították, hogy a DDE,  a DDT főmellékterméke, a testben hatásos antiandrogén, ami azt jelzi, hogy gátolja a férfi hormon hatásait. E tulajdonsága miatt, legalábbis részben, okozója a férfiak között egyre gyakoribb meddőségnek és impotenciának – magyarázza Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Jóllehet a fejlett országokban a DDT használatát már legalább húsz éve betiltották vagy korlátozták, azonban nagyon lassan bomlik le, felezési ideje a természetben mintegy száz év. Felhalmozódik és koncentrálódik a táplálékláncban, káros hatással van a vadon élő állatok szaporodására is. Ezzel magyarázható, hogy használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható minden ember szervezetében, főleg a zsírsejtekben. A DDT története jellemző az EDC-re is. Az EDC-anyagokat egyre nagyobb mennyiségét állítják elő, ennek következtében egyre több kerül a természetbe, így az eddig elhanyagolhatónak számító szennyezések is jelentőssé váltak.

Rák és pajzsmirigybetegségek

A DDT-hez hasonlóan az EDC-vegyületek káros hatásai is sokáig ismeretlenek maradtak, mivel meghatározásukhoz nem állt rendelkezésre megfelelően érzékeny analitikai eljárás. Ma már tudjuk, hogy az ösztrogén jellegű (női hormon) EDC-k hatására mellrák alakulhat ki, de az utóbbi években a hererákos esetek száma is jelentősen emelkedett.

A legfontosabbak EDC-anyagok  a következők: ftalátok, biszfenol-A és hasonló fenolok, PCB-k (poliklórozott-bifenilek), égéstermékek – ezek nemcsak a gumiabroncsok, híradástechnikai termékek égetésekor szabadulnak fel, hanem nagyobb mennyiségben repülőterek környékén is kimutathatók –, halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok), rovarirtók (peszticidek), bizonyos gyógyszerek, fémek és fémtartalmú vegyületek, természetes anyagok – fitoösztrogének, szójaolaj.

Az EDC anyagok egy külön csoportját alkotják a TDC „thyroid disrupter chemicals”, azaz a pajzsmirigyet károsító anyagok. Egyes EDC-vegyületekről, így a biszfenol-A-ról (BPA-ról) bebizonyosodott, hogy gátolja a pajzsmirigy hormonjainak a jelátvivő receptorhoz történő kötődését. Ráadásul kedvezőtlen, az immunrendszert károsító hatásai miatt fokozza az autoimmun gyulladásokat is. Mindez a pajzsmirigy csökkent működéséhez, golyva kialakulásához vezethet.

EDC-k a háztartásban

Az egészséget károsító vegyi anyagok jelen vannak a környezetben és az otthonokban egyaránt. Az epoxigyanták ipari melléktermékeként több ezer tonna biszfenol-A kerül ki a természetbe évente, de műanyag-adalékként és fogtömésekben is alkalmazzák.
Főzés során is számos káros anyag keletkezhet. A perfluor-oktánsav (PFOA) és származékai például a teflonbevonatban találhatók és pajzsmirigybetegséget okozhatnak.

Más anyagokról, így a fogamzásgátló tablettákról is egészségkárosító hatást tételeztek fel. Az igazság azonban az, hogy jelenlétüket az ivóvízben a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően kimutatni. A környezetre sokkal jelentősebb veszélyt jelentenek a mosószerek, lágyítók, ugyanis ezek több ezer tonnányi mennyiségben szennyezik a természetet. Az EDC hatású mosó- és mosogatószereket gyakran mutatták ki ivóvízből is. Miután minden évben számos új vegyi anyag kerül forgalomba és a környezetbe az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag adalékokkal, festékekkel – ezek cumisüvegekben, gyermekjátékokban is kimutathatók –, a jövőben a rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel azt is szükséges lenne rendszeresen ellenőrizni, hogy ezekből nem szabadul-e fel hormonhatású anyag.  

Környezettudatos szemléletváltás és gyakorlat

 

Forrás: www.endokrinkozpont.hu

Exit mobile version