Olvasnál még? Kattints a legfrissebb hírekért! |
Nyakunkon a július közepétől október végéig tartó parlagfűszezon, és a vele járó, rengeteg ember (s nem is feltétlenül csak az allergiások) életét megkeserítő tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, szemviszketés és egyéb nyalánkságok. A hetekig-hónapokig tartó kialvatlanságtól egyre fáradtabb és ingerlékenyebb betegek a veszélyesebb (értsd: füves) területek elkerülésével, no meg szem- és orrcseppekkel segíthetnek magukon – utóbbi módszer már csak azért is különösen hatékony, mert az allergiás reakciót kiváltó polleneket akár száz kilométerre is elfújhatja a szél. Ha valaki nem rajong a problémát nem orvosló, csupán csak a tüneteket enyhítő cseppekért és spray-kért, akkor vagy épít magának egy pollenbiztos (lehetőleg földalatti) bunkert, vagy befizet immunterápiára, aztán három év múlva meglátja, hogy meggyógyult-e. Az itthon nem túlságosan elterjedt kúra ugyanis nagyjából ennyi ideig tart, havi 10-12 ezer (tehát egy hároméves kúra esetén cirka 360 ezer) forintba kerül, és nem biztos, hogy használ.
Mindent az immunterápiáról Mi ez? Az immunterápia megpróbálja meggyógyítani az allergiát, tehát visszaállítani azt az eredeti állapotot, hogy tolerálni tudjuk a környezetünkben fellelhető anyagokat. |
A
Tekintve, hogy itthon – legalábbis állami finanszírozásban – nagyon kevés esetszámban végeztek immunterápiát, nincs megbízható, központi adat a kezelés-gyógyulás arányáról – tudtuk meg Pós Pétertől, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) elnökétől. „Kevés kezelés került a látóterünkbe: van, akinek megoldotta az allergiáját, és van, akinek nem. Ha úgy nézzük, hogy aki megpróbálja, az esetleg végleg megszabadulhat a betegségétől és az örökös kezelési kényszertől, akkor hosszú távon – különösen a fiatalok esetében – az immunterápia jobb és olcsóbb megoldás, mint a tüneti szerek használata. A legtermészetesebb gyógyulás mindig az, amikor az ember a saját immunrendszerével győzi le a betegséget.”
Pós Péter ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „az allergia egy civilizációs betegség, tehát minél iparosodottabb és stresszesebb egy ország, annál nagyobb lesz az allergiások aránya a társadalomban – ráadásul nem csak egy, hanem több dologra allergiásak. Tehát ha az immunterápia meg is szünteti az egyén valamely allergiáját, semmilyen garancia nincs arra, hogy másra nem lesz allergiás.” A szakember szerint az immunterápia hatékonyságának megítélését nehezíti, hogy a vonatkozó nemzetközi adatokban is hatalmas különbségek vannak – mindazonáltal tény, hogy a nyugati országokban egyre terjed az immunterápia.
Mint azt Nagy Adrienne-től megtudtuk, Szlovákiában húsz éve támogatja az állam kilencven százalékban az immunterápiát, és ennek köszönhetően nem csupán az allergiás, hanem az asztmás betegségek előfordulási aránya is drasztikusan lecsökkent – utóbbi ma már fele az európai átlagnak. A dolog tehát működhet, csak legyen kedve, türelme, no meg pénze az embernek, illetve a társadalomnak kivárni. A kérdés az, hogy megéri-e az egyénnek (ha már az államnak nem) egy olyan hosszú távú, és nem garantált sikerrel kecsegtető befektetés, mint az immunterápia, vagy inkább kezelgeti magát a relatíve olcsó tünetelnyomó szerekkel egy életen át.