Nyár – a lángos és a sürgősségi fogamzásgátlás szezonja

Kun J. Viktória | 2011. Augusztus 16.
Szombat-vasárnap hajnalokon sok tinédzser fordul meg a nőgyógyászati ügyeleteken: sürgősségi fogamzásgátló gyógyszert akarnak. Nemrég szóba került, hogy recept nélkül is hozzájuthassanak, amint az Európa sok országában megszokott, ám a tervet elvetették. Nagyobb baj, hogy receptet ugyan kapnak, felvilágosítást mellé nem.

Ági csak átrohan a rendelőn, vagyis jobban mondva a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán. Odasiet a műtő ajtajához, türelmetlenül kopog és várja az orvost. Feszült, láthatóan túl akarna már lenni ezen az egészen. Elég nyers modorú nővér nyitja az ajtót. „Mit szeretne?” – kérdi Ágitól, aki tettetett egykedvűséggel kéri a tablettát. Fölöslegesen is küzdött a hosszú elnevezéssel, a nővér rögtön tudja, miért jött, egy bájos szájhúzás kíséretében elviharzik, hogy pár perc múlva Ági kezébe nyomja a papírt. Egyetlen szó nélkül tűnik el. Hogy mennyire általános Ági esete? Azt legfeljebb sejteni lehet azokból a reakciókból, amit egy próbálkozó a sürgősségi ambulanciaként meghirdetett központokban tapasztal: jöjjön csak be, a nőgyógyászaton kap majd receptet. Vagyis a megkérdezett központokban a legritkább esetben van bármilyen tájékoztatás, felvilágosítás, orvosi vizsgálat, pláne nem preventív munka.

Facebookon keresik a nőgyógyászt

Negyvenmillió abortusz

Világszerte közel 1,5 milliárd a szülőképes korú (15–45 éves) nő. Közülük évente 80 millió esik teherbe úgy, hogy nem tervezte a gyermekvállalást. A fogamzásgátló tabletták elterjedésének dacára még mindig évente 26 millió legális és – becslések szerint – 20 millió illegális abortusz történik a világon, Magyarországon óránként hat terhesség-megszakítást végeznek. Elszenvedőik között egyre több a 13–18 éves tinilány. 

– Minimálisan elvárható lenne a szakmától, hogy ne adja ellenőrizetlenül ezeket a pirulákat, és végezzen mellé egy kis felvilágosító munkát – mondja Szőnyi György, a tinédzserek szexuális felvilágosításával foglalkozó A-ha program vezetője. Azzal persze ő is tisztában van, hogy az, ahogy ő foglalkozik a pácienseivel, az elvárhatónál talán több. – Mindig alapos vizsgálatot végzünk, hüvelyi ultrahangot, hogy felmérjem, egyáltalán adottak-e a feltételek a terhességhez, van-e értelme a tablettának, aztán pedig elbeszélgetek velük, kikérdezem őket, és beszélgetünk a védekezés más módjairól – sorolja az orvos, akit rendszeresen keresnek fel tinilányok, akár a Facebookon, akár telefonon vagy hasonló korú lányán keresztül. Ő már pontosan tudja, melyik az az időszak, amikor több kérést várhat: nyáron, fesztiválidőszakokban vagy szilveszter környékén mindig többen kérik a segítséget.

Az orvos szerint a 15-16-17 éves kor környékén, amikor a lányok kezdik a nemi életet, a tablettás védekezés a leggyakoribb. Később az együttlétek egyre funkcionálisabbak, személytelenebbek, sokaknál „beütnek” az egyéjszakás kalandok, ezek pedig legtöbbször már nem egy átgondolt, tudatos védekezéssel társulnak. Ugyan az esemény utáni tabletta nem klasszikus terhességmegszakításos módszer, hanem magát a teherbe esést előzi meg, rendszeres használatától mindenképp óvnak a doktorok. Mégis van, aki havonta két-három alkalommal biztosan jelentkezik a sürgős segítségért. Mert kiszakadt az óvszer, mert nem sikerült a megszakított együttlét, vagy mert egyáltalán nem figyeltek arra, hogy a szexuális életnek lehetnek nem várt következményei is.

Hajnalban az ügyeletre

Orsinak már komoly rutinja van ebben a témában, ő nem hajlandó fogamzásgátlót szedni, az óvszeres szeretkezés pedig szerinte pont a szex lényegét veszi el. Így, ha „baleset” történik, vagyis éppen aktuális párjának nem sikerült időben „kiszállni”, már megy is a legközelebbi rendelőbe. Azt továbbra sem hiszi el, hogy nem kell gyorsan intézkedni, így akár hajnali 3-kor is képes elsietni valamelyik ügyeletre.
Dr. Ács Nándor a Semmelweis Egyetem II-es számú női klinikájának ambulanciáját vezeti. Szerinte Orsi egyáltalán nem kivétel, nemcsak abban, hogy rutinszerűen kapkodja a pirulákat, de abban is, hogy úgy gondolja, neki éjjel-nappal jár a segítség.
„Ne csodálkozzon egyik lány, nő sem, ha ilyenkor morcos orvost, nővért talál, ez ugyanis az elnevezése ellenére nem ennyire akut helyzet. Nyugodtan ráérnek reggel elmenni egy rendelőbe. A másik gyakori eset, hogy a 72. órában rohannak be, amit viszont már nem kellene kivárni” – mondja az orvos.

Antibébi-cukorka

Versenyfutás az idővel

Az esemény utáni tabletta 72 órán belül fejti ki hatását, azonban a nem kívánt terhesség megelőzése annál valószínűbb, minél előbb veszi be a felhasználó a készítményt. Az első 24 órában 95%-os, a másodikban 85%-os, míg a harmadik napon már csak 58%-os valószínűséggel kerülhető el a terhesség a tabletta alkalmazásával.

Az Európai Unió 27 tagországából hazánkon kívül csupán hat tagállamban (Lengyelországban, Lettországban, Máltán, Németországban, Olaszországban és Romániában) nem engedélyezik a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vény nélküli elérhetőségét. 2011 elejétől már az igen konzervatívnak számító Írországban is recept nélkül lehet hozzájutni az esemény utáni tablettához. Nálunk is napirenden volt ugyan egy ilyen terv, már be is jelentették, hogy augusztustól elég csak besétálni a patikába, és máris megkaphatjuk a tablettát. Ezt azonban villámgyorsan megvétózták, mondván: nem egy egyszerű cukorkáról van szó, ellenőrzés nélkül vétek a szabad hozzáférés.
 
A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság azonban valóságos kampányt indított a „felszabadítás” mellett. Ők egyértelműen úgy látják, az esemény utáni tabletta alkalmazásával kevesebb lesz az abortusz.

A szakemberek szerint a tablettának nincs semmilyen káros hatása a magzatra, a már kialakult terhességet nem szakítja meg, így sokak hiedelmével ellentétben nem abortusztablettaként funkcionál. A hazai nőgyógyászok tapasztalatai szerint a terhességek közel fele nem tervezett, további 50 százalékuk művi abortusszal zárul. Egy ilyen esemény messze nagyobb veszélyt jelent a nőre nézve, mint a sürgősségi fogamzásgátló tabletta szedéséből származó esetleges mellékhatások.

Az igazi megoldás persze nem ez lenne, hanem az aktus előtti, alatti védekezés. Kérdés, hogy mivel veszítünk többet: ha megkönnyítjük a hozzájutást, és így még mindig lesz egy utolsó utáni megoldás, vagy ha nehezítjük ezt a lehetőséget, így szorítva rá a fiatalokat, hogy előre gondolkodjanak.

 
 

Exit mobile version