| Kép: kutyakarakellen.kraeta.hu |
A Kutyák a Rák Ellen az Életért Alapítvány már Magyarországon is képez olyan kutyákat, melyek képesek korai stádiumban felismerni a rákot.
Angliában az 1980-as évektől végeztek kísérleteket kutyákkal különböző daganatok jelzésére szövet-, illetve vizeletmintákból. Az állatok 60–80 százalékos biztonsággal ismerték fel a rák jelenlétét. Áttörő változást a 2006-os év hozott, amikor amerikai és lengyel kutatók 5 kutyát képeztek ki tüdő- és mellrák felismerésére.
A vizsgálat céljára a páciens által egy mintavételi csőbe fújt levegőmintát használják. A kutyák a daganatsejtek anyagcseréjekor felszabaduló szaganyagot képesek felismerni. A feladatra mindenféle fajtájú, normál – tehát nem nyomott – orrú, alapképzett, szocializált kutya, nagyjából 4-6 hónap alatt betanítható. Egy kiképzett kutya értéke nagyjából 1-1,5 millió forint – tudtuk meg Scherr Gabriellától, az alapítvány kuratóriumának elnökétől.
Egy kutya jellemzően egy rákfajta felismerésére képezhető ki. A hazai szakemberek – orvosok és kutyakiképzők közösen – elsősorban az itthon vezető haláloknak számító tüdőrák felismerésére képzik ki a kutyákat, de más országokban többek között gyomorrák, vastagbélrák, mellrák, illetve hólyagrák azonosítására is képeznek ebeket. Emellett már arra vonatkozó kísérleteket is végeznek, hogy ugyanaz az állat több rákfajtát is képes legyen felismerni.
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy a kutyák jóval hamarabb is képesek felismerni a betegséget, mint az klinikai diagnosztikai eszközökkel kimutatható lenne, illetve iránymutatást adhat akkor is, amikor a daganat jó- vagy rosszindulatú voltát másképp nem lehet teljes bizonyossággal eldönteni – magyarázta az elnök. A módszer ráadásul a napjainkban alkalmazott diagnosztikai eljárásokhoz képest egyszerűbb és olcsóbb is.
Amerikában már igen, itthon azonban klinikai gyakorlatban még nem alkalmazzák az eljárást, viszont az orvostársadalom körében egyre elfogadottabb, és hazánkban is akadnak már olyan orvosok, akik az alapítványhoz küldik betegeiket vizsgálatra.
Az alapítványnak nagyjából ötéves munkája fekszik az eddigi kísérletekben, de mint azt Scherr Gabriella kiemelte, egyelőre még így is kevés minta áll rendelkezésre. Rengeteg további mintára és persze anyagi erőforrásokra lenne szükség a kísérletek folytatásához, a hazai kutyák tudásának tökéletesítéséhez.