Hétvégén érkezett a hír: az abortusztabletta megkapta a magyarországi forgalomba hozatali engedélyt, így belföldön is lehetőség lesz a gyógyszeres terhességmegszakításra. A készítményt – amelyet a WHO biztonságos módszerként ajánl a várandósság 10. hetéig – több nyugati országban alkalmazzák.
Sok nő bizonyára inkább választaná a gyógyszeres módszert, mint a durva, eszközökkel történő, mechanikus beavatkozást – bár nyilván legszívesebben mindkettőt elkerülné. És itt ne csak azokra gondoljunk, akik nem voltak kellőképp óvatosak vagy nem tudták megfizetni a drága fogamzásgátlókat, de azokra is, akiknek egészségügyi okokból muszáj elvenniük a magzatát. Bár ez mindegy is, ha létezik fájdalommentesebb megoldás, nyilván az az ésszerűbb, hiszen mindenképp nagy testi és lelki teher egy ilyen beavatkozás.
A férfiak nemet mondanak
Ezután jött azonban a meglepetés: „szakmai megosztottságra” hivatkozva egyelőre nem engedélyezik Magyarországon az abortusztabletta alkalmazását. Vagyis annak ellenére, hogy a készítmény maga valamennyi engedélyeztetési eljáráson jól szerepelt, és hogy regisztrálására nemzetközi kötelezettségünk van, a döntéshozók úgy gondolták: orvosi körökben annyira visszás a tabletta megítélése, hogy annak rendezéséig az állami rendszerben dolgozók nem használhatják ezt az eljárást.
Sokak szerint inkább az visszás, hogy a nagyrészt férfiakból álló nőgyógyászszakma egy része áll útjába egy fejlettebb tudományos módszernek, amelynek esetleges előnyei értelemszerűen nőket érintenének (arról nem beszélve, hogy a nem kívánt terhességek létrejöttében és az abortuszdöntésben rendszeresen nőkről beszélnek, miközben a nő csak az egyik fél ezekben a történetekben).
Mi történik belül?
A tablettás módszert azért ne úgy képzeljük, hogy bekapjuk a gyógyszert, mint egy fájdalomcsillapítót, és volt-nincs magzat. Esetenként a tabletta is csak fájdalmas módon, görcsökkel, vérzéssel kísérve érhet el eredményt (vagy sem) úgy, hogy mesterséges méhösszehúzódásokat generál – vagyis szó nincs arról, hogy bemennénk a patikába, majd egy pohár vízzel bevennénk a pirulát –, kell az orvosi felügyelet, sőt az eredeti engedély is csak kórházi körülmények között érvényes.
Ezzel együtt is kérdés azonban: a döntésben mennyiben orvosszakmai érvek, s mennyiben erkölcsi fenntartások játszanak szerepet.
„Szakmailag érthetetlennek tartom a dolgot – fogalmazott az általunk megkérdezett gyógyszer-engedélyeztetési szakértő –, hiszen ha a tesztelések során komoly kockázatot találtak volna, nem adják meg az engedélyt. Az elmúlt hónapban nem volt szakmai ellenvetés, a gyógyszer megkapta a forgalomba hozatali engedélyt. Azon lehet vitatkozni, hogy az OEP támogassa-e, de hogy ha egy nő kifizeti az árát, és úgy se kaphassa meg, az érthetetlen.”
Nem erkölcsi kérdés
Az abortuszt általában ellenzők élénken ellenzik a gyógyszer alkalmazását – hangsúlyozva, hogy Magyarországon 100 élve szülésre mintegy 40 abortusz jut –, ami azonban kissé logikátlan, hiszen itt nem az abortusz engedélyezéséről van szó, csupán egy alternatív módszer alkalmazásának lehetőségéről.
A bioetikus szerint a kettőt külön kell választani: „Ha az abortusz végzését a törvény megengedi, azt a nőknek fizikailag és lelkileg is a lehető legkevésbé megterhelővé kell tenni – mondja dr. Kovács József. – Az nem is kérdés, hogy mind a szakma, mind a társadalom megosztott az abortusz ügyében, s abban is egyet lehet érteni, hogy ez legfeljebb a szükséges rossz, de nem örül neki senki. Az pedig mindenkinek a saját döntési joga, hogy ebben részt kíván-e venni, akár szenvedő alanyként vagy orvosként, bármikor megtagadhatja ezt. A másik viszont, hogy ha már a törvény ezt engedi, s elfogadjuk, hogy van egy módszer, s kérdés, hogy ez valóban az-e, ami ezt a lehető legkíméletesebben eredményezi, a választás lehetőségét miért vesszük ki az orvosok kezéből?”
Kovács József szerint a bizonyítási teher most a döntéshozók kezében van, s csakis szakmai érveik lehetnek. „Kíváncsian várom ezt. Hiszen egy olyan módszerről beszélünk, amit a világ számos országában használnak. Ha nem orvosszakmai indoka van a döntéshozóknak, az azt a látszatot kelti, mintha a nőt büntetnék azért, amiért nem vállalta a megfogant magzatot.”
Hat hazai nőjogvédő szervezet közös közleményt adott ki, amelyben ezt írják: „A nyugati példa azt mutatja, hogy a gyógyszeres abortusz lehetőségének bevezetése nem vonja maga után az abortuszok számának növekedését, viszont a nők elkezdtek a terhesség egyre korábbi időpontjában jelentkezni megszakításra, így kevesebb a komplikáció, hiszen az abortusztabletta szakszerű alkalmazása a terhesség 8. hetéig kevésbé terheli meg a nőket, mint a korábbi módszer. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban minden harmadik ilyen esemény így történik, Svédországban pedig valamennyi terhességmegszakítás több mint fele gyógyszeres. Örvendetesnek tartjuk, hogy az abortuszok száma évről évre csökken. Ahhoz azonban, hogy ez a tendencia tovább folytatódjék, elsősorban a fogamzásgátló szerek és eszközök állami támogatására lenne szükség.”
Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: a készítmény regisztrálása nemzetközi kötelezettség volt, de a további eljárást tekintve az egyes tagállamok a saját hatáskörükben járnak el. Majd közölte: ezzel szeretné lezárni ezt a témát.