Kapuzárási pániktól szenvednek a harmincas nők

nlc | 2012. Október 10.
Október 10-e a lelki egészség világnapja, de ennél sokkal fontosabb, hogy egy sokszor zavaros világban tudunk-e nyugalmat találni.

Ti hogyan ébredtetek a lelki egészség világnapján? Jókedvűen? Fáradtan? Unottan? Boldogtalanul? Ez mind-mind egészséges állapotot mutat, a fontos, hogy ne tolódjon el minden reggel ilyen vagy olyan irányba.

A budapesti Lelki Egészségvédő Alapítvány tizennyolc éve működtet ambulanciát, ahol pszichológusok adnak életvezetési tanácsadást. Dr. Antalfai Márta, az alapítvány elnöke szerint érezhetően nyitottabbak az emberek az utóbbi években. „Már bátrabban fordulnak problémáikkal szakemberhez, nem zárják annyira magukba a gondjaikat, mint régebben. Ez jó, hiszen elsősorban a megelőzést szeretnénk erősíteni, hogy ne hatalmasodjanak el a gondok, ne legyen egy lelki problémából testi vagy súlyosabb pszichiátriai betegség.”

Hogy mik a leggyakoribb panaszok, az elsősorban életkortól függ. Dr. Antalfai Márta azt mondja, most különösen sokak problémája az „önbizonytalanság”, az a jelenség, amikor valaki nem találja helyét a társadalomban, nem érzi magát jól a munkahelyén, nincs igazi életcélja. „A tinédzsereknél gyakori az apahiány, anyahiány, és egy zavaros családi életből nehéz saját útra lépni. Az egyetemisták jellemző gondja, hogy ha kikerülnek az életbe, nem várják őket kész sémák, mert nem készíti fel őket senki, ahogyan a főhőst a mesében, amikor elindul szerencsét próbálni. Várják, hogy dolgozhassanak, de nem találnak munkát, és sokan kerülnek kiábrándult állapotba. A harmincas nők körében egyre gyakoribb a kapuzárási pánikhoz hasonló jelenség: sokan aggódnak amiatt, hogy nem találják meg a párjukat, nem lesz családjuk. Az ötvenesek–hatvanasok pedig megijednek attól, vajon eleget tettek-e, valamit elmulasztottak-e, hogyan lehetne bepótolni.”

Az alapítvány sok olyan emberrel is foglalkozik, akik már eljutottak a pszichiátriai betegség stádiumába, ám közösségi segítséggel ők is meg tudják találni a helyüket, persze munkát a legritkább esetben kapnak. „Nincs sok esélyük egy olyan korszakban, amikor a legjobb végzettségekkel és gyakorlattal rendelkezők is munka nélkül maradnak – mondja a szakértő. – Pedig van, ami az ő erősségük, például az érzelmeiket sokkal inkább megélik, és tudják, hogy az emberi értékek adott esetben fontosabbak a tökéletes munkánál és az állandó győzelemnél. Szerencsére akad néhány munkahely, ahol épp rájuk van szükség, ahol megélhetik, hogy ők is fontosak.”

Exit mobile version