Az emberi érrendszer kb. 7000 liter vért keringet naponta, amihez kb. 5 liter vérre van szüksége. A pumpa, ami pedig ezt az egész rendszert motorként hajtja, a szívünk. Szív- és érrendszerünknek köszönhetően szervezetünk minden egyes sejtjébe eljutnak a tápanyagok és az oxigén, amik a testünket életben tartják.
Hogyan is működik a szívünk?
Szívünk a szén-dioxiddal telített, „elhasznált” vért, ami a testünk felől érkezik, a jobb pitvaron és a jobb kamrán keresztül a tüdő felé pumpálja, ahol távozik a szén-dioxid, és a vér újra telítődik oxigénnel.
A tüdőből érkező oxigéndús, „friss” vért pedig a bal pitvaron és a bal kamrán keresztül továbbpumpálja szervezetünk minden része felé.
Hogy a vérünk mindig a megfelelő irányba áramoljon, arról a szívbillentyűk gondoskodnak, amelyek a pitvarokat és a kamrákat választják el egymástól, illetve a kamrákat választják el a kivezető erektől.
Mivel segíthetünk a szívünknek?
Rendszeres mozgás!
Mivel a szívünk maga is egy izmos falú szerv, ezért az edzés éppen olyan erősítő hatással van rá is, mint más izmainkra. Itt is fontos azonban betartanunk a fokozatosság elvét. Kezdetben elég egy kis séta, egy jó kis táncolás, később egy könnyed futás vagy kerékpározás napi min. fél órában, és máris sokat tettünk szívünk egészségért. A szaporább pulzus és a kipirult arc is egyből jelzi, hogy a „szívizmunk” dolgozik. A folyamatosság pedig meghozza gyümölcsét. Szívünk megerősödik, és egy-egy szívdobbanással több vért tud a szervezetünkbe pumpálni. Ezzel a sejtjeink több oxigénhez jutnak. A mozgás az érfalakat is erősíti, így a magas vérnyomás, a trombózis vagy akár az agyi infarktus veszélyét is csökkenthetjük.
Hagyd el a dohányzást!
A dohányzásról nehéz leszokni, de higgyük el, hogy nem lehetetlen! A dohányfüst emeli a vérnyomásunkat, rontja a vérkeringésünket, hiszen kátrány, szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, formaldehid, hidrogén-cianid és még számos más méreg jut be vele a szervezetünkbe. A hosszú távú dohányzás így nemcsak a tüdőnknek árt, hanem érszűkületet is okoz, ami szívinfarktushoz, agyi infarktushoz vezethet. A szívünk, az érrendszerünk, a tüdőnk és az egész szervezetünk hálás lesz, ha elhagyjuk ezt a rossz szokásunkat.
Kerüld a stresszt!
A stressz egy olyan válaszreakció, amelynek során a beinduló biokémiai folyamatok felkészítik testünket a „vészhelyzetekre”. Az összeszorult gyomor, a kiszáradt száj, a megemelkedett vérnyomás és a szapora szívverés is reakció a külső hatásokra. Ilyenkor a szervezetünk adrenalin- és a noradrenalin-termelése fokozódik, hogy felkészüljünk a ránk váró helyzetre. Normál esetben, amikor a stresszhelyzet elmúlik, minden visszaáll a régi kerékvágásba. A folyamatos stressz azonban gátolja stresszhormonok szintjének visszaállását, és kialakulhat egy állandó készenléti állapot. Alvászavarok, fáradékonyság, ingerültség, gyakori fejfájás, szédülés, rossz közérzet, szorongás léphet fel, valamint depresszió, magas vérnyomás és szív- és érrendszeri betegségek jelentkezhetnek. Próbáljunk meg kikapcsolódni és pihenni, ezzel a szívünknek is sokat segítünk.
Táplálkozz okosan!
Figyelj a táplálék mennyiségére, minőségére és arra az elvre is, hogy kis adagokat fogyassz, naponta 5 étkezésre felosztva. Add meg a módját az étkezésnek, kerüld az állva evést vagy a kapkodást. A szívünk érdekében a szívbarát diéta javasolt, ami nem tartalmaz belsőségeket, szalonnát, zsíros húsokat stb., viszont bővelkedik sovány húsban, halban, zöldségben, teljes kiőrlésű gabonában és gyümölcsben. Fogyassz sok folyadékot, lehetőleg vizet, vagy ízesítés nélküli zöld teát. A mediterrán vidékeken élők között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők száma, így jó ötlet lehet az ő táplálkozási szokásaikat követni.
Alkoholt csak mértékkel!
Manapság sokat olvashatunk a vörösbor jótékony hatásáról, azonban ne feledjük, hogy az alkohol több veszélyt rejteget, mint amennyi jó hatása van szervezetünkre. Egy pohár vörösbor vacsora után nem árthat meg, de két-három pohár elfogyasztása már nem javasolt. Szívritmuszavart, magas vérnyomást, stroke-ot, májkárosodást és más betegségeket is okozhat a túlzott alkoholfogyasztás, míg a szív- és érrendszerünkre csak csekély pozitív hatást gyakorol.
40 év felett menjünk el egy alapos kivizsgálásra!
Nagyon fontos, hogy figyeljük a szervezetünket, hogy ismerjük meg a rizikófaktorokat, és rendszeresen konzultáljunk a háziorvosunkkal.
Vannak ugyan olyan kockázati tényezők (pl. öröklött betegségek), amelyeken nem tudunk változtatni, de az orvosunk segítségével feltérképezhetjük az ereink állapotát és a saját kockázati tényezőinket, és ha szükség van rá, orvosunk gyógyszeres védelmet is javasolhat.
A megelőzés egyik kulcsfontosságú eszköze lehet az Aspirin®Protect 100 mg-os gyomornedv-ellenálló bevonattal ellátott tabletta, mely alacsony dózisú (100 mg vagy 300 mg) aszpirint, azaz acetil-szalicilsavat tartalmaz. Az aszpirin gátolja a vérlemezkék összetapadását, így csökkenti a vérrögök kialakulásának rizikóját, ezáltal csökkenti a szívinfarktus és az agyi infarktus előfordulásának kockázatát.
Az Aspirin® Protect alkalmazásáról azonban feltétlenül konzultáljunk a kezelőorvossal! A gyógyszerrel, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos további érdekes és hasznos információkat a www.szeretemazeletem.hu weboldalon találhatunk.