Ezt tedd, ha elesel a hóban!

nlc | 2013. Január 21.
A téli ónos esős, sunyin síkos utakon elég egy rossz mozdulat, és zúzódás, rándulás, ficam, vagy legrosszabb esetben törés a vége. Reméljük, senkivel nem történik meg a baj, de addig is jó tisztában lenni azzal, mit tehetsz ilyenkor.

Ha elcsúszol a havas-jeges utcán, és érezhetően nagyobb a baj, akkor az első és legfontosabb, hogy nyugalmi állapotba, stabil helyzetbe rögzítsd a fájó végtagot. Ne erőltesd, ne próbálgasd, mert az csak árthat. Rögzítsd óvatosan sállal vagy egyéb ruhadarabbal. Ha elérhető távolságban tudsz jeget szerezni, hűtsd a sérült testrészt, de megteszi a hideg vizes ruhadarab is. És persze amilyen gyorsan tudsz, menj el a szakrendelésre még akkor is, ha neked úgy tűnik: „á, nem tört el!” Törésről „árulkodhat” egyébként a lüktető fájdalom, végtagrövidülés, a végtagok kóros ízületi helyzete.

 

 

Mi is a baj?

A legtöbb sebészeti szakrendelésre nem szükséges beutaló, a kartonozónál be lehet jelentkezni és megvárni a sebészt, aki a legtöbbször röntgenre küld, hogy megállapíthassa, hogy a végtagsérülés töréssel (fractura), vagy az ízületet, lágyrészeket érintő sérülésekkel – zúzódás (contusio), rándulás (distorsio) vagy ficam (luxatio) – járt-e. A legtöbb esetben rögzíteni is kell a karunkat, lábunkat. A törött végtagnál általában vérömleny, duzzanat alakul ki, ezért a kéz sérülése esetén az ékszereket, órát le kell venni. Ha ezt elmulasztjuk, később csak nehézségek árán tudunk megszabadulni értékeinktől.
Az ízületi és lágyrész sérülései közé tartozik a ficam, ami azt jelenti, hogy az ízületi vápát elhagyja a csont fejrésze, vagyis „kiugrik” a tokból. A végtagok rándulása esetén a csont feje mindvégig az ízületi vápában marad, de az ízületi szalagok megnyúlnak, megsérülnek.

A gipsz ma már nem gipsz

Régen az eltört végtagokat nem tudták begipszelni, hisz akkor még nem létezett ez a gyorsan szilárduló anyag. Botokkal, faágakkal rögzítették a sérült végtagokat. A rögzítő sín volt a gipszrögzítés „őse”, majd ezt felváltották a többkilós, ormótlan, majd később az egyre könnyebbé váló gipszek, sőt van, aki már ezek elhagyását is javasolja. Töréseknél, ínsérüléseknél ma a gipszelés helyett egyre inkább speciális rögzítőt használnak. Ezeket a tépőzáras gyógyászati segédeszközöket receptre írja fel a szakorvos, és a forgalmazóknál vagy a gyógyszertárakban lehet kiváltani, kiválóan alkalmasak a különböző ízületek stabil rögzítésére. Rugalmas, gumírozott anyagból készülnek, több helyen betéttel ellátva, amelyekbe fém- vagy műanyag rögzítők csúsztathatók. Ha a rögzítő tartozékokat eltávolítjuk a segédeszközből, ki is mosható langyos, mosószeres vízben.

Türelem kell

A csonttörés gyógyulási ideje függ – többek között – a törés típusától és az egyéni gyógyhajlamtól. A gyógyulás heteket, hónapokat vehet igénybe, és ezt követően sokszor még hónapokig tartó gyógytornára, rehabilitációra van szükség. Végig fontos a nyugalom: a rögzítőkötést ne távolítsuk el hosszabb időre, és alvás alatt is folyamatosan használjuk, különben óhatatlanul is „rásérülhetünk”. 

Exit mobile version