D-vitamin – mennyire van szüksége a gyereknek?

nlc | 2013. Március 23.
A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart. Ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium, sok szülő azonban nincs tisztában azzal, hogy melyik életkorban pontosan mennyi pótlásra van szükség.

Az alacsony D-vitamin-szint tünetei:
– a bőr sápadtsága,
– puha koponyacsontok,
– boltozatos homlok,
– elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása)
– mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)
– fokozott hajlam a csonttörésre
– izomzat tónusának csökkenése,
– fogzás és mozgásfejlődés késése,
– gyakori légúti fertőzések.

A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Pótlásáról ezért különösen fontos a téli időszakban gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.

Nem mindegy, hány éves

A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását. Illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége – kellő információ hiányában – vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Újabb rizikófaktor: az elhízás

A felsorolt tünetek mellett a D-vitamin-szint ellenőrzését teszi indokolttá a túlsúly is, az elhízás ugyanis jelentős mértékben megnöveli a hiányállapot kialakulásának kockázatát. A University College London’s Institute of Child vizsgálatának eredménye különösen riasztó annak fényében, hogy hazánkban egyre fiatalabb korban, napjainkban már az óvodás korosztály tagjai közt is találkozhatunk súlyproblémával küzdő gyerekekkel. A kutatók 42 ezer résztvevő közreműködésével végzett vizsgálatuk során megállapították, hogy a testtömegindex (BMI) 10 százalékos emelkedése 4 százalékkal csökkenti a szervezetben található D-vitamin mennyiségét. Nagyobb fokú elhízás esetén ez az arány értelemszerűen tovább emelkedik. Az így kialakult hiányállapot további szövődményekhez vezethet, alacsony D-vitamin-szint mellett ugyanis megnő a diabétesz, a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek kockázata is.

 

Az alacsony D-vitamin-szint tünetei:
– a bőr sápadtsága,
– puha koponyacsontok,
– boltozatos homlok,
– elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása)
– mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)
– fokozott hajlam a csonttörésre
– izomzat tónusának csökkenése,
– fogzás és mozgásfejlődés késése,
– gyakori légúti fertőzések.

A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Pótlásáról ezért különösen fontos a téli időszakban gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.

Nem mindegy, hány éves

A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását. Illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége – kellő információ hiányában – vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Újabb rizikófaktor: az elhízás

A felsorolt tünetek mellett a D-vitamin-szint ellenőrzését teszi indokolttá a túlsúly is, az elhízás ugyanis jelentős mértékben megnöveli a hiányállapot kialakulásának kockázatát. A University College London’s Institute of Child vizsgálatának eredménye különösen riasztó annak fényében, hogy hazánkban egyre fiatalabb korban, napjainkban már az óvodás korosztály tagjai közt is találkozhatunk súlyproblémával küzdő gyerekekkel. A kutatók 42 ezer résztvevő közreműködésével végzett vizsgálatuk során megállapították, hogy a testtömegindex (BMI) 10 százalékos emelkedése 4 százalékkal csökkenti a szervezetben található D-vitamin mennyiségét. Nagyobb fokú elhízás esetén ez az arány értelemszerűen tovább emelkedik. Az így kialakult hiányállapot további szövődményekhez vezethet, alacsony D-vitamin-szint mellett ugyanis megnő a diabétesz, a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek kockázata is.

Nyáron is érdemes D-vitamint szedni?
Segít a Válaszkereső! »

Mérési módszerek
A szervezetben jelen lévő D-vitamin mennyisége vérvizsgálattal kimutatható. A tapasztalat az, hogy az így kapott értékek rendszerint jóval a normál tartományban megadott értékek alatt vannak, nemcsak hazánkban, de világszerte is gyakori a D-vitamin-hiány. A vérvizsgálat mellett csontsűrűség-mérés, vagy más néven denzitometria is végezhető gyermekkorban is. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.

Exit mobile version