Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség; nem gyógyítható, de a megfelelő készítmények alkalmazásával kontrollálható. Az első tünetek gyakran valamilyen vírusfertőzés kapcsán jelentkeznek, de intő jel lehet az éjszakai, illetve hajnali köhögési roham is. További kivizsgálásra ad okot az is, ha a gyermek fizikai aktivitást követően feltűnően gyorsan veszi a levegőt, zihál, légzése sípoló, nehezített – hívja fel a figyelmet dr. Farkas Márta gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek döntő többségénél az asztma allergiás hátterű, így a tüneteket gyakran valamilyen allergén is provokálhatja: a szabadban pollen, a lakásban házipor-atka, penészgomba vagy állati szőr. Panaszok esetén az asztma diagnózisa a légzésfunkció, illetve szükség szerint allergiavizsgálat eredményei alapján kerül megállapításra.
Szülők réme: a szteroid
Az asztma kezelésének célja a hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. Előbbi a leggyakrabban inhalációs hörgőtágító alkalmazásával valósul meg, a gyulladás csökkentése pedig inhalációs szteroidok, valamint tabletta formájában adagolható leukotrien-antagonisták segítségével történik. A szteroidok korszerű belégzési technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, így jelentősen csökkentve a szükséges gyógyszer mennyiségét és a nem kívánt mellékhatások kockázatát. A gyulladáscsökkentésben játszott fontos szerepük ellenére sok szülő valójában feleslegesen tart a szteroidok alkalmazásának esetleges következményeitől – magyarázza dr. Farkas Márta. Az azonban általában nem ismert, hogy a hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy – valójában az egyetlen – oki kezelési lehetőség is: az allergénspecifikus immunterápia.
Látványos javulás egy év alatt
Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroidtartalmú készítmények alkalmazása is. Az Allergologia et Immunopathologia folyóirat korábbi számában közölt vizsgálat szerint a kezelés így a betegek életminőségének javulásában is jelentős szerepet játszik. A kutatás kezdetén a résztvevő 102, 6 és 18 év közötti gyermek mindegyike enyhe vagy közepes mértékű asztmában szenved, hagyományos kezelésben részesül, illetve házipor-atkára vagy fűpollenre allergiás. A résztvevőket a vizsgálatban két csoportra osztják: az első csoport tagjai folytatják a korábbi gyógykezelést, a másik csoportban tagjai emellett immunterápiás kezelésben is részesülnek. A tünetek súlyossága, a légzésfunkció-értékek és a hagyományos gyógyszerek kiegészítő alkalmazásának összegzése alapján az immunterápiás csoport tagjainál a kutatók az életminőség jelentős javulását mérték. Az eredményeket igazolja az az adat is, mely szerint az allergénspecifikus immunterápiás kezelésben részesülő csoport tagjainak 82,7 százaléka a kezelést követő átlagosan 14,5 hónap múlva elhagyta a szteroidtartalmú készítmények használatát. A három éven át tartó vizsgálat alatt az immunterápiás kezelés következtében egyetlen esetben sem jelentkezett súlyos mellékhatás.
Asztma és immunterápia
Az allergénspecifikus immunterápia már 1911 óta alkalmazott módszer az allergiás betegek kezelésére. Az asztmás betegek esetében történő alkalmazása napjainkban alig terjedt el, annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan allergiaellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás asztma természetes lefolyását, mivel nemcsak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja. A már kialakult asztma kezelése mellett döntő szerepe van a megelőzésben is: egyéb allergiás betegségekben szenvedőknél, szénanátha esetén képes meggátolni az egyik leggyakoribb szövődmény, az asztma kialakulását is. A kezelés igénybevétele az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik.