Óvatosan a női szívekkel!

Kun J. Viktória | 2013. Október 02.
Minden második nőt a szíve visz el, miközben alig-alig figyelünk rájuk. Náluk ugyanis gyakran nem ismerik fel, mi is okozza a többnyire jóval enyhébb panaszokat. Zita ma is mindössze 35 éves, két éve került először klinikára panaszai miatt, ma már a második infarktusán van túl.

Zita vezető beosztásban dolgozik egy multicégnél. Marketingigazgató, állandó stresszel, végtelenített munkaidővel. Tizenöt éves kora óta dohányzik, naponta 4-5 jó erős kávét iszik, kissé túlsúlyos, és persze mozogni sincs ideje… Klasszikus eset, lényegében a szívbetegségek minden rizikófaktorát egymaga hordozza. Most 35 éves, először két éve fordult orvoshoz mellkasi fájdalmakkal és azzal, hogy zsibbad a karja. Rövidebb vizsgálatok után kiengedték. Két hónap múlva újra a klinikán találta magát, akkor már szívkatéterezésen esett át. Azt mondta: farkasszemet nézett a halállal, ez így nem mehet tovább! Teljes életmódváltás mellett döntött: leszokott, lefogyott, és a napi kávézást kocogásra cserélte. De a munkája szikrányit sem lett könnyebb vagy lazább. A stressz ugyanúgy a hétköznapok része maradt. Most kapta meg a második infarktusát. Ma már kicsit szkeptikusabb, ami a gyógyulást illeti, de megfogadta: új munkakört keres. A szakemberek szerint pedig talán ezzel tehet a legtöbbet az egészségéért. A stressz ugyanis a legfrissebb kutatások szerint komolyabb kockázatot jelent, mint a magas koleszterin, vérnyomás vagy a cukorbetegség…
 
Rossz sztereotípiák miatt nehéz észrevenni? 
A nők helyzetét különösen nehezítik a rossz sztereotípiák: a közvélemény, de még a szakemberek szemében is az infarktus férfidolog. Pedig nagyon nem az! Ma a nők körében ez a vezető halálok, 53 százalékuknak szív- és érrendszeri betegség okozza a halálát, míg a férfiak között ezek a betegségek 47 százalékában felelősek a tragédiákért. Ennek ellenére a legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet a megelőzésre. Holott, ha fiatal nő kap infarktust, nagyobb az esélye annak, hogy meghal, mint a hasonló korú férfinak. A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mert a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, odafigyeléssel mintegy 80 százalékban megelőzhetők lennének.
 

Férfibetegség, mégis a nőket fenyegeti? 
„A társadalom szemében a szív- és érrendszeri megbetegedés, de főképp az infarktus a férfiak betegsége, pedig ez nagyon nem így van. Sőt! A különbség csupán az, hogy a nőknél jellemzően átlagosan tíz évvel később, elsősorban klimax után fordul elő. Csakhogy sokszor még a szakemberek sem ismerik föl, mi is a baj, a nők pedig nem kerítenek nagy feneket a panaszoknak. Ezernyi dolguk van, rohannak, és hajlamosak ügyet sem vetni egy, akár aprócska gyomorfájdalomra, karzsibbadásra, kisebb rosszullétre – mondja dr. Nyolcas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke. – Ők azok, akik egyre többet vállalnak magukra. Nemcsak a háztartás ügyeit-bajait intézik, hanem számtalan stresszhatásnak is ki vannak téve, mind a munkahelyükön, mind otthon. Ezt a feszültséget pedig olyan „stresszölő” eszközökkel próbálják enyhíteni, falánksággal vagy a dohányzással, amelyek rövidtávon segítenek, hosszú távon azonban tönkreteszik a szervezetüket. Sokat ront az is a felismerés esélyein, hogy például a nők esetében gyakoribb cukorbetegség melléktünetei elfedik az infarktust, az érrendszeri panaszokat. A betegséggel járó idegkárosodás ugyanis érzéketlenné tesz a fájdalomra.”
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan látványos tünetekkel, mint ahogy az a közvéleményben él, sokaknál a szívinfarktus tünetei alig-alig mutatkoznak, sőt néha egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek. Igaz ugyanakkor, hogy a hormonok védő szerepének köszönhetően a nőknél a betegség eddig sokkal későbbi életkorban jelentkezett, mint a férfiaknál. Ez azonban megváltozott az utóbbi években, hiszen a hölgyek körében már nem ritka, hogy valaki 45 éves korban kap szívinfarktust. Ugyanakkor azoknál a férfiaknál, akik a veszélyezettek csoportjába tartoznak, ez korábban, akár már 35 éves kor körül is előfordulhat. Az a javulás, amely a férfiak keringési betegségének kezelésében bekövetkezett, az a nők esetében már nem igaz.
 

Mi a teendő szívinfarktus esetén?
Ha jelentkeznek a tünetek, az már komoly bajt sejtet, hiszen a keringési betegségek hosszú lefolyásúak, lassan alakulnak ki, akár 10-20 évig is eltarthatnak, mire panaszt okoznak. A nők szívinfarktusa sokkal többször jelentkezik a férfiakétól eltérő panaszokkal. A nőknél a mellkasi fájdalom sokszor eltér a szokottól. Lehet görcsös, tompa, nyomó, de szorító is. Ez a magyarázata annak, hogy a nők esetében gyakran nem ismerik fel, illetve tévesen gyomor- vagy bélrendszeri betegségnek diagnosztizálják.
Aki bármilyen szokatlan mellkasi fájdalmat észlel, azonnal hívjon mentőt, ilyenkor minden perc számít! A mellkasi fájdalom típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas. Az angina pectoris tüneteként a fájdalom kisugározhat a bal vállba, karba. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek, és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet.

Exit mobile version