A természetes csontvelő alapvető tulajdonságaival rendelkező mesterséges csontvelőt állítottak elő a KIT, a Max Planck Intézet intelligens rendszereket kutató részlege és a Tübingeni Egyetem tudósai.
A csontvelőben találhatóak a vérképző (hematopoetikus) sejtek, amelyekből az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek, a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó fehérvérsejtek, valamint a véralvadásért felelős vérlemezkék alakulnak ki. Ezeket a vérképző sejteket használják fel a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, a fehérvérűség (leukémia) kezelésére oly módon, hogy a beteg kórossá vált sejtjeit egészséges hematopoetikus őssejtekkel váltják fel, amelyet egy megfelelő donorból nyernek.
Donorkeresgélés helyett
Manapság azonban nem lehet minden leukémiában szenvedő számára megfelelő donort találni, ezért a probléma megoldását a szakemberek a hematopoetikus őssejtek szaporításától várják. Mivel ezek a vérképző sejtek csak saját természetes környezetükben képesek megtartani őssejttulajdonságaikat, a szakembereknek egy olyan környezetet kellett létrehozniuk, amely hasonlít az őssejtére a csontvelőben.
Ezért a csontok szivacsos állományának szerkezetét „lemásolva” a német kutatók szintetikus polimerből egy szivacsos struktúrát hoztak létre. A mesterséges csontvelőbe köldökzsinórból frissen vett, izolált hematopoetikus őssejteket juttattak be, és néhány napon át „érlelték”. Különféle módszerekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a sejtek elkezdtek szaporodni az újonnan kifejlesztett mesterséges csontvelőben.
A német tudósok kutatása elvezethet ahhoz, hogy a mesterségesen létrehozott környezetet az őssejtek célzott szaporítására használják a leukémia kezelésében 10-15 év múlva.