A középkorú nők évenkénti mammográfiás szűrése nem csökkenti a mellrákos halálozást – derült ki egy kanadai kutatásból. A tanulmány csaknem 90 ezer, 40-59 éves nő adatait vizsgálta meg. Azt fedezték fel, hogy a vizsgált 25 év alatt ugyanannyian haltak meg mellrákban azok közül, akik évente jártak mammográfiára, mint azok közül, akiknél csak a hagyományos, tapintásos módszerrel szűrték a daganatot.
A rendszeres, éves mammográfia célja, hogy a mellrákot korai stádiumban ismerje fel. Azt azonban erősen vitatják, hogy a szűrés életmentő-e. Egyes esetekben a korai diagnózis nem feltétlenül jelenti, hogy a betegség gyógyítható, máskor a későbbi stádiumban felfedezett daganatot is sikerrel kezelik.
Az is ellentmondásos, hogy a mammográfia lehetséges előnyei ellensúlyozzák-e a “tévesen pozitív” diagnózisok és az ezeket követő kezelések okozta károkat. Az új kutatás azt találta, hogy a mammográfiával felderített melldaganatok 22 százaléka “tévesen pozitív” volt, azaz olyan tumort diagnosztizált, amely nem okozott rákot, vagyis nem rövidítette volna meg a páciens életét. A mellrákok többsége felderíthető mammográfiával, ám a daganat okozta halálozás csökkentésében akkor játszott szerepet az eszköz, amikor még nem álltak rendelkezésre a modern terápiák.
A kutatásban résztvevő nők fele évente járt mammográfiás és hagyományos fizikai, tapintásos szűrésre öt éven át. A másik fele csak fizikai szűrésben és a szokásos ellátásban részesült. Húsz évvel később a mammográfiás csoportból 3250 nőnél, a másik csoportból 3133 nőnél lépett fel mellrák. Az első csoportból 500-an, a másodikból 505-en haltak bele a betegségbe.