Hálapénz miatt buktak a szülészorvosok

Kun J. Viktória | 2014. Március 11.
Felfüggesztett börtönt, pénzbírságot kaptak nőgyógyászok, nővérek, egészségügyi dolgozók hálapénz miatt. Először került ilyen ügy bíróság elé, és marasztaltak el benne törvényesen bárkit is. Pedig: van egyáltalán olyan szülész, aki ne kérne, várna "hálát" a rendelkezésre állásért? Talán itt működik leginkább automatikusan az amúgy kaotikus "hálapénzgyakorlat".

Tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért. Ez vesztegetésnek minősül. Egy szülésznő tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságveszést kapott, egy másik szülésznő pénzbüntetést. Az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője a vád szerint legalább húsz esetben kért pénzt a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között.

Az eljárás adatai szerint pénzt kapott a műtősfiú, az altatóorvos, a szülésznő, a nővér, a nőgyógyász és az osztályvezető főorvos. Volt, aki csak kétezret, volt, aki 5-10 ezret, és volt, aki 60-80 ezret. A kismamák és családtagjaik jobbára ilyen megjegyzéseket idéztek: “ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Adjon a műtősfiúnak, mert olyan keveset keres szegény! Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért 60-80 ezer forintot szokás fizetni.”

A vádlottak tagadták bűnösségüket, a védelem pedig azzal érvelt, hogy az egészségügy problémáit nem lehet a büntetőjog eszközeivel megoldani. A bíró megjegyezte: ebben az ügyben nem a magyar egészségügy ül a vádlottak padján, hanem 13 vádlott. Lehet, hogy hasonló cselekmények miatt még sok mindenki ellen lehetne vádat emelni, de a bíróság csak azokról mondhat ítéletet, akiket az ügyészség megvádolt.

 

Szülésnél szinte mindenki fizet

 

Az idézett mondatok, az eljárás módja persze mindenkit meghökkentenek, jóllehet: itt szinte törvényszerű, hogy fizetünk. Ha többnyire nincsenek is ezek a “kellemetlen mellékzöngék”, legalább 50, de akár 100-200 ezer forint is lehet a tarifa, és ezt mindenki tudja. Elég akár csak egy fórumoldalon böngésznünk vagy a baráti körben körbekérdeznünk.

 

Nincs ma az országban olyan szülész, nőgyógyász, akinek ne lenne, többnyire előre kialkudott ára. Az internetet kutatva az általános tapasztalat szerint a terhesgondozási díj tízszerese “jár” az orvosnak, ez pedig általában ma már legalább 7-8 ezer forint. Nem ritka persze, hogy akár 250-300 ezer forinttal is hálálkodik az, aki ezt megteheti. És úgy tűnik, a kismamák többsége nemcsak biztosítéknak érzi a borítékot, de úgy gondolja: orvosa ki is érdemelte.

 

Törvénytelen, mégis törvényszerű?

 

A hálapénz okozta zavaros és átláthatatlan rendszerben pedig nem is igen tudjuk: a ma bevett gyakorlat törvénytelen. A jelenleg hivatalos álláspont szerint az utólagos “hála” megengedett, előre kérni viszont bűncselekmény. De ez sem törvényes. Ugyanakkor változatlanul fennáll az a jogi nonszensz, hogy jogszabály írja ugyan elő: a kismamának joga van választott szülésznél világra hozni gyermekét, csakhogy ennek feltételeit sehol, senki sem szabályozta.

 

A veszprémi kórház volt pár évvel ezelőtt az első és egyben utolsó is, amely kísérletet tett a helyzet rendezésre, mondván: nincs olyan nőgyógyász ma az országban, aki ne kérne, fogadna el pénzt szülés levezetéséért. Dr. Rácz Jenő kórházigazgató háromoldalú szerződést írt elő arra az esetre, ha valaki választott szülésztől kérte ellátását.

 

A kórház, a páciens és az orvos között létrejött kontraktus pontosan tartalmazta az ellátás feltételeit, a mindhárom félre vonatkozó kötelezettségeket. Valamint azt is, hogy a kismama és a szülész köteles megállapodni ennek díjtételében, amiből a kórház nem részesül. Az igazgató és egyébként az orvosszakma véleménye szerint ugyanis nincs olyan orvos, de bármely más szakmában dolgozó sem, aki szabadidejében, az ellátás felelősségét vállalva, akár kilométerekről a nap, a hét bármely szakában majd rendelkezésre áll csupán karitatív indíttatásból.

 

A pénz megy, de nem beszélünk róla

 

Végül az Egészségbiztosítási Felügyelet a díjazásra vonatkozó részt akkor kivetette a szabályozásból, ezzel pedig az egész ügy értelmét vesztette. Maradt a régi, rendezetlen, zavaros rendszer. Az orvos, egészségügyi dolgozó hol jogosan, hol nem, többnyire elvárja, rosszabb esetben előre meg is mondja, mit kér az ellátásért, a páciens pedig úgy gondolja: akarva-akaratlanul, de biztosan fizetnie kell, ha törődést, figyelmet, megfelelő ellátást szeretne.

 

Exit mobile version