Alultápláltság fenyegeti gyermekeinket

A betegséghez kapcsolódó alultápláltság veszélye a kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát fenyegeti, tizenkét százalékukat súlyosan – derült ki a magyarországi gyermekkórházakban végzett országos felmérésből. Az egészségügyi dolgozók leterheltsége mellett a tájékozatlanság is nehézséget jelent: ha egy gyermek nem megfelelően táplált, azt legtöbben csak a testsúllyal hozzák összefüggésbe: azt gondolják, egy alultáplált gyermek nagyon vékony, miközben az energia- és tápanyaghiány a túlsúlyos gyerekeket is érintheti.

Kötelező lenne a szűrés

Európában már több országban kötelezően bevezették a mindössze háromperces “STRONG szűrést”. Nálunk most ezerkétszáz kórházi felvétel előtt álló gyermeken végezték el, és kiderült: nagyon is indokolt lenne nálunk is kötelezővé tenni a gyorstesztet. Mindössze négy kérdésből áll, és pillanatok alatt megtudható belőle, hogyan készítsék föl a kis beteget a kórházi gyógyításra. “A táplálkozástudomány egyre fontosabb területe az egészségügynek, miután a krónikus betegségek egy része megelőzhető lenne az olyan rizikótényezők kizárásával, mint az energia- és a tápanyaghiány. Ha egy gyermek kezelése ilyen hátrányos helyzetből indul, akkor sokkal lassúbb a gyógyulás, gyakoribbak a szövődmények, de jellemzően gyakrabban is betegszik meg az, akinek a táplálkozása nem megfelelő. A gyerekek akut vagy krónikus alultápláltságát már a kórházba kerülés előtt fel kellene ismerni” – figyelmeztet Dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, aki szerint ehhez nemcsak az egészségügyben dolgozók felvilágosítása, hanem a szülők felkészítése, valamint tévhitek sorának eloszlatása is fontos lenne.

Tévhitek rontják a gyerekek esélyeit?

A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki a probléma, ahogy a testsúly sem feltétlenül mérvadó: egy elhízott gyermek is lehet akár súlyos “deficitben”. A baj abból is adódhat, ha a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van – folytatja a szakember. Az életkornak és egészségi állapotnak nem megfelelő táplálkozás miatt a túlsúlyos gyerekeknél is olyan energia- és tápanyaghiány alakulhat ki, amely súlyosan károsítja szervezetük működését, például akkor, ha betegség miatt pár napig nem tudnak enni.

A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt. A nem megfelelő tápláltsági állapot emellett fokozza a fertőzések iránti fogékonyságot, rontja az iskolai eredményeket, és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is.

Van, ami ránézésre, de van, ami csak vizsgálattal látható

A szélsőségesen sovány vagy kövér gyerekek esetében az orvosok többsége szemre is meg tudja állapítani, hogy fennáll-e az alultápláltság veszélye. Ugyanakkor sokszor ők sem ismerik fel, hogy baj van. Ezért is elengedhetetlenek a szűrővizsgálatok. A különböző gyerekkórházak osztályain eltérő a már kialakult alultápláltság gyakorisága: míg a kardiológián, a gasztroenterológián, a neurológián és a pulmonológián 25-31%, addig az onkológián és a sebészeten 13-14% közötti a súlyos veszélyeztetettség.

És mit tehet a szülő?

Több fontos testi jele van annak, ha a gyerek alultáplált. Az egyik és legfontosabb a magassága. Ha a hosszának a fejlődése elmarad, mondjuk ha a szülők az átlagosnál magasabbak, a gyerek viszont kicsi, az már figyelmeztető kell, hogy legyen. Vagy, hogyha fogékonyabb a fertőzésekre, a megszokottnál gyakrabban beteg, illetve lassabban gyógyul. Ezek a látható, könnyen tapasztalható jelzések, de ezen túl egy egyszerű vérvétellel kimutatható a vas, a kálcium és a D-vitamin hiány, ami jelzi, hogy van teendőnk. Ilyenkor mindenképp háziorvoshoz kell fordulnunk és akár külön kérnünk, végezzék el a szükséges tesztet.

A nemzetközileg kidolgozott STRONG szűrés csupán három percet vesz igénybe, ráadásul igen jelentős forrásokat takaríthat meg a magyar egészségügynek. A szűrőlap négy szempontot értékel: vizsgálja a rizikót jelentő betegség meglétét, az alultápláltság szubjektív megítélését, a táplálékbevitel és veszteség mértékét, valamint az aktuális testsúlyvesztést. Teszi ezt mindössze négy egyszerű kérdéssel, amelyen belül súlyozni lehet:

• Van-e valamilyen alapbetegsége?
• Sovány-e?
• Van-e hasmenés, hányás, elhúzódó felszívódási zavar?
• Fogyott-e?