Megkezdődtek az előkészületek Budapest új stratégiai zajtérképének elkészítésére. A bonyolult feladatsor szakmai felügyeletére kiírt pályázatot az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (Opakfi) nyerte el.
Budapest első zajtérképe 2007-ben készült el, és mára időszerűvé vált a megújítása. A zajtérképkészítés komplikált tudományos feladat, fizikusok, akusztikusok, geodéták, számítástechnikusok munkáján alapszik. Budapestet egy sűrűre szőtt virtuális hálóval fedik le, amely 20 millió ponton rögzíti a zajterhelést különféle napszakokban. Összesen 240 millió felvett adatot kell majd kiértékelni, átlagolni.
Az időközben átadott M0-s körgyűrű, a Megyeri híd, a felújított Margit híd, a 4-es metró vagy az átépített Kossuth tér is jelentősen megváltoztatta az érintett környék zajterhelését. Érezhető hatást fejt ki az M3-as és az M5-ös autópálya bevezető szakasza mentén kialakított zajvédőfal-rendszer is.
Európa más fővárosaival összehasonlítva Budapest átlagosan zajos metropolis. A pontos összehasonlítást az nehezíti, hogy az egyes államokban alkalmazott számítási eljárások nem egységesek. A zajérzet szubjektív, több tényezőtől is függ, hogy a decibelben mért zaj kit milyen mértékben zavar. A mérések tanúsága szerint Budapest leginkább zajjal terhelt területei az autópályák bevezető szakaszai, ide sorolható például az M3-as közelében lévő rákospalotai temető is. A Margitsziget csendje is viszonylagos, mert a Dunán a pesti és a budai oldalról átsodródnak a rakparti autóforgalom keltette zajok, és éjjel is elérik a 40-50 decibelt. A zavartalan éjszakai alvás esetén is 25-30 decibel erősségűek a “csend hangjai“, a 120 decibel erősségű zaj viszont már az egészséget károsíthatja.
Az Európai Unió az életminőség megóvására minden 100 ezer lakosú város számára előírja stratégiai zajtérkép megrajzolását. Ez útmutatóként szolgálhat többek között új építkezéseknél, a városi forgalom tervezésénél.