A rozmaring (Rosmarinus officinalis) másik neve a szagos rozmaring, rozmarin, Boldogasszony fája. Több déli országban vadon nő, tipikus mediterrán növény. Nálunk főként kertekben fordul elő, régen minden falusi házban megtalálhattuk. Mivel érzékeny, ezért érdemes télen dézsástul a lakásban kiteleltetni, hogy következő évben is élvezhessük. Könnyen szaporítható, a 10-12 cm-es ágakat egy pohár vízben gyökereztethetjük, majd elültethetjük.
Mi egy szupermarketben vásároltunk egy cseréppel, amit kiültettünk egy dézsába, azóta vígan elvan.
Régóta közkedvelt növény, hiszen már a középkorban is használták mind a pogányok, mind a keresztények. Az ünnepeken telehintették vele a földet, így az arra járók rátapostak és kiszabadultak a benne lévő illóolajok.
A szerelem, a becsületesség és a halhatatlanság jelképe volt.
Levelei hasonlítanak a levendulához, akár azzal össze is lehet téveszteni. Azonban ha közelebb hajolunk, megérezzük jellegzetes kámforos illatát, és a hasonlóság ezzel meg is szűnik. A levél egyik oldala világoszöld, hátoldala fehéres színű. Ha nem kap elég vizet, akkor hátrafelé pöndörödik. Virágai kékek vagy halványlilák.
Hatóanyagát vagy a leveléből (Rosmarini folium) vagy a virágából (Rosmarini flos) nyerik ki. A belőlük desztillált illóolaj jellegzetes kámforos illatú, lenyelve égeti a nyelőcsövet. Tartalmaz borneolt, kámfort és eukaliptolt. Kis mennyiségben elősegíti az epeműködést és az emésztést, túladagolni viszont nagyon könnyű, 2-3 cseppnél több mérgezést okozhat. Terhes anyáknak tilos a fogyasztása, mert akár vetélést, akár korai szülést is előidézhet!
Remek görcsoldó, izzasztó és vizelethajtó, kitűnő gyomorerősítő, szabályozza a menstruációt. Hajhullás esetén is bevethető, hiszen hajnövesztő hatása is van. Régen a belőle készült teát memóriajavításra is használták, naponta egy-két csészénél több azonban nem ajánlatos belőle. Ehhez egy teáskanál növényt forrázzunk le, és ízesítés nélkül lassan kortyoljunk el.
Mi mindent készíthetünk belőle és mire jó még? Tudd meg a Fűben-fában egészség blogról!