A kókuszzsír – kókuszolaj – a termés húsából préselt nyersolaj. Alapvetően kétféle kókuszzsírt különböztethetünk meg: a szűz és a szűrt olajat. A különbség a feldolgozási folyamat hosszában rejlik, illetve amíg a szűz olaj enyhén kókuszízű és -illatú, a szűrt kókuszzsír tiszta, illatmentes. Ez utóbbi nagyon jól használható sütéshez, főzéshez, mert nem befolyásolja az ételek ízvilágát.
A legjobb sütőolaj, melynek oxidációs pontja 198 Celsius-fok, a növényi olajok közül a legmagasabb. Ez azt jelenti, hogy hevítés esetén sem indulnak be káros oxidatív folyamatok.
A kókuszzsír a nevét onnan kapta, hogy 24,5 °C alatt fehér, szilárd, zsírszerű anyag. Melegebb hőmérsékleten azonban folyékonnyá, tiszta, áttetsző kókuszolajjá alakul. Rendkívül ellenálló az oxidációval szemben, mivel többszörösen telített, nagyon stabil szerkezetű.
Sütés, főzés esetén használható önmagában, de az ára meghaladja a hagyományos növényi olajokét. Célszerű olívaolajjal összekeverve használni úgy, hogy a keverék 30-50 százaléka legyen kókuszolaj. Sütés során a hőfokot érdemes 175 °C alatt tartani.
Minthogy az olvadáspontja 24-25 fok között van, ezért hideg salátákra öntetként nem lehet felhasználni folyékony állapotban sem, mert a hűvös zöldségektől azonnal megdermed. Az egyetlen mód, amivel ez elkerülhető, ha más növényi olajjal összekeverve adjuk a salátához.
A kókusz tartalmaz magnéziumot, kalciumot, cinket és vasat is. A kókuszolajban található közepes láncú zsírsavak gombaölő és antibakteriális hatását már régóta ismerik a kutatók. Az általuk inaktivált mikroorganizmusok közé tartoznak a baktériumok, élesztő- és egyéb gombák, valamint burkolt vírusok. A közepes láncú trigliceridek a szénhidrátokhoz hasonlóan azonnal az izomsejtekbe jutnak, kikerülve a hagyományos zsírok feldolgozásához szükséges anyagcsere-folyamatokat, így zsírként nem tárolódik a szervezetben, és a májat sem terheli meg. Diéta során a zsírok egy részét és a szénhidrátot lehet vele helyettesíteni.
Mi szól még mellette? Tudd meg a Mediterrán ételek blogról!