A gyermekekre jóval kisebb arányban jellemzők a szív- és érrendszeri betegségek, mint a felnőttekre, akik közül hazánkban minden második szenved ilyen természetű problémától. 1000 újszülöttből 8 látja meg a napvilágot veleszületett szívbetegséggel, amelyek kialakulásában az öröklött és a környezeti hatásra kialakult betegség egyformán szerepet játszik. Ezekből a tisztán genetikai betegségre visszavezethető rendellenességek mindössze 3 százalékot tesznek ki, kromoszóma problémák miatt jelentkező szívbetegségek pedig 5 százalékot. A leggyakoribb szívbetegség a sövényhiány, amikor is a szív kamrái és pitvarai között rés keletkezik, s ez keringési zavarokat okoz.
Mitől alakulhat ki szívbetegség?
A szerzett betegségek – tehát a születés után kialakult szívproblémák – leggyakrabban valamilyen lázhoz társuló szívgyulladás következtében alakulnak ki, amelyek hátterében sokszor a streptococcus nevű baktérium áll. Olyan gyermekeknél fordulhat elő jellemzően ez a betegség, akiknek a szervezetében valamilyen tartós gyulladás van jelen, például egy szuvas fog vagy egy begyulladt garatmandula. Nagyon fontos ezeknek a gócoknak a kezelése, hiszen ennek hiányában további szövődményként akár a szívbillentyűk is károsodhatnak. Igen fontos, hogy a kisgyermekeknél és az nagyobbaknál is időben felfedezzük a szívbetegségre utaló jeleket, és rendszeresen figyeljük is ezeket, hogy azonnal szakemberhez fordulhassunk, ha a következő tünetek valamelyikét tapasztaljuk.
Tünetek, amikre nagyon oda kell figyelni
A kisbabánál jellemző tünet, hogy izzad, légszomja van, aluszékony, és megáll a súlygyarapodása, az ételt elutasítja. Idősebb korban az indokolatlan fáradtság és gyors kifulladás adhat okot a gyanakvásra, és jelentkezhet rohamszerű, asztmás köhögés, gyakori légúti megbetegedés, nehézlégzés és kékülés.
Kik a veszélyeztettetek?
A felnőttekhez hasonlóan fokozottan jelen van a szívbetegségek kialakulásának kockázata a túlsúlyos gyermekeknél, a magas vérnyomással élőknél és azoknál, akiknek a családjában már fordult elő valamilyen szívbetegség. Ezenkívül a veszélyeztetett csoportba tartoznak a következő gyermekek is:
• a kis súlyú koraszülöttek
• a komplex genetikai rendellenességgel, kromoszóma-eltéréssel született gyermekek, akik körében több szívhiba fordul elő (Down-szindrómások között gyakori szívhiba például a pitvar-kamrai sövényhiány)
• a Di-George-, Turner-, Williams-, Marfan- és Noonan-szindrómában szenvedők.
Ahhoz, hogy időben érzékelhető legyen a probléma, fontos, hogy rendszeresen elvégezzünk bizonyos vizsgálatokat: újszülött korban a rendszeres pulzustapintás és vérnyomásmérés fontos a felső és alsó végtagokon is, óvodás korban és az iskolakezdés előtt pedig vigyük el a gyermeket orvosi szűrésre.
Válassz a terápiák között!
Ha a legjobb szándék ellenére mégis valamilyen szívprobléma jelentkezett, azt természetesen a legrövidebb időn belül kezelés alá kell venni. Különösen a gyermekek esetében fontos azonban az, hogy személyre szabott kúrát kapjanak és a lehető legkíméletesebb terápiát. Ehhez körültekintően kell megválasztani a gyógyszereket is, szorosan együttműködve az orvossal, akit a lehető legapróbb részletekről is tájékoztatni kell a gyermekkel kapcsolatban ahhoz, hogy megtalálja az ideális gyógyszert. Az innovatív készítményekkel megnő annak esélye, hogy a leginkább testhezálló kezelést adhassuk meg a beteg gyermeknek. Az okosgyógyszerekről érdemes külön tájékoztatást kérni és konzultálni arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezen a téren a gyógyuláshoz.