Azzal már tegnap megnyugtatta az aggódókat Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, hogy ha lesznek is Európában ebolás esetek, mint amilyen legutóbb a spanyol nővéré, nem kell tömeges járványtól tartani.
Mivel nem lehet lezárni a reptereket és megszüntetni az utasok áramlását Európából Afrikába és vissza, ezért előfordulhat, hogy különösen az egészségügyben dolgozók körében ütheti fel a fejét a vírus – még a modern eszközök ellenére is. A kulcs azonban a helyes protokoll és a betegség korai felismerése: a spanyol nővér esetében a szakemberek szerint éppen ez nem volt megfelelő. A nővér közeli hozzátartozóit, környezetét, kollégáit vizsgálják, erre számíthat mindenki, akinél gyanús, hogy elkapta a fertőzést. Még a nővér kutyáját is el akarják altatni, mert attól tartanak, hogy szegény terjeszteni fogja az ebolát, noha erre nincs bizonyíték, hogy a kutyák terjesztenék – állítják az állatvédők.
A járvány júniusi kitörése óta körülbelül 3400 ember halt meg, legtöbbjük Guineában, Sierra Leonéban és Libériában. Peter Piot belga virológus, aki az ebolavírust először izolálta a hetvenes években, a Der Spiegel német magazinnak elmondta, hogy számára világos lett, hogy ez most nem olyan, mint az előző megbetegedések, mert a lefolyása nem lesz olyan gyors és lokalizált, mint korábban. A járványra nagyon lassan reagált mindenki, mostanra hihetetlen sebességgel terjed.
A legkisebb hiba is végzetes lehet, még az is kockázatos, ha az orvos megdörzsöli a szemét, vagy leveti a védőruhát, és a verejtékes kezével hozzányúl. Pánikra itthon azonban nincs ok, mivel egy európai vagy észak-amerikai járványt hamar meg lehetne állítani – állítja Piot. Viszont azok az indiaiak, akik Nyugat-Afrikában kereskednek, esetleg megfertőződnek és hazamennek, a tünetmentes idő alatt érintkeznek rokonokkal, barátokkal, és csak utána fekszenek be betegen kórházba. Ahol viszont az orvosok és a nővérek gyakran nem viselnek védőruhát, azonnal megfertőződhetnek, és elkezdik terjeszteni a vírust.