Megtermékenyített petesejtek: mi lesz a “hátrahagyottakkal”?

Kun J. Viktória | 2014. December 10.
Öt, hat, akár nyolc petesejtet is megtermékenyítenek egy-egy lombikbébiprogram során, ezek jó része azonban soha nem "születik meg", vagyis tartalékként a kórházi hűtőkben marad. Mi történik velük? Kik dönthetnek a sorsukról? És vállalhatja-e a beültetést egy nő, ha egyedül marad?

“Annyira furcsa érzés, hogy valahol az országban él, élhet egy olyan gyerek, aki belőlünk született”

Rippel Ferenc artista nem engedi megsemmisíteni, inkább örökbe adja azt a 11 lefagyasztott embriót, amit volt feleségével száz évre helyeztek letétbe egy spermabankban. Szerinte egészen szerencsések lesznek majd, akikhez jutnak az embriók, de abba természetesen a “celeb” sem szólhat bele, ki kapja majd “egészen különlegesnek” titulált embrióját. Ahogy arról sem tudhat, kinél fogannak meg a tőlük származó életek.

Akárcsak Barnabás. A médiaszakember még évekkel ezelőtt döntött akkori feleségével úgy, hogy 8 évnyi házasság, megannyi kísérlet után a tudomány segítségét kérik. Akkor hat petesejtet termékenyítettek meg, kettőt ültettek be felesége méhébe, de a kísérlet kudarcot vallott, akárcsak a kapcsolatuk. Úgy döntöttek, elválnak, a programot pedig megszakítják. Csakhogy ott maradt még négy, már megtermékenyített petesejt, kvázi megfogant élet.

Bementek a meddőségi centrumba, hogy jelezzék, megszakítják a programot. Az orvos három lehetőséget kínált döntésre:

Megsemmisítik, tudományos célra felhasználják, vagy odaadjuk olyan pároknak, akiknek szükségük lenne rá

– kezdi történetüket Barnabás, aki a mai napig sem mer igazán belegondolni, hogy mi is történt a náluk megkezdett életekkel. “Egyértelmű volt, hogy a megsemmisítés vagy a kísérlet szóba sem jöhet, már csak azért sem, mert mindketten vallásosak vagyunk, mégis annyira furcsa érzés ma is, hogy valahol az országban él, élhet egy olyan gyerek, aki belőlünk született. Ugyanakkor ez már egy megfogant élet, sokan pedig sok-sok éve várnak rá. De ennyi év távlatából is nehezen merek belegondolni abba, hogy megszületett egy olyan gyermek, amelyik belőlünk fogant, még ha mi már nem is vagyunk együtt” – mondja Barnabás.

Még mindig kevesen döntenek az ajándékozás mellett

Az orvosok nemegyszer találkoznak ezzel a dilemmával. Pécsen, a Meddőségi Centrumban épp most küldtek ki több száz levelet, amelyben az érdekelteket arról kérik dönteni, hogy az 5 éves “fagyasztási idő” leteltével mi legyen a sorsa embrióiknak.

“Lényegében az ajándékozás, illetve a további fagyasztás lehetősége került a levélbe. A tudományos vizsgálatokat ugyanis Magyarországon a törvény tiltja, a megsemmisítés pedig egyelőre a jogszabályok szerint is ingoványos terület. Mi, akik naponta párok tucatjaival találkozunk, akik nagyon vágynak babára, nagyon támogatjuk, hogy ajánlják fel a fel nem használt embriókat, de még mindig nagyon kevesen döntenek így” – mondja dr. Várnagy Ákos, a Pécsi Meddőségi Központ szakmai vezetője, aki előre tisztázza: olyan nincs, hogy valaki ajándékoz, felajánl, ez kizárólag a két ember döntése lehet. Vagyis férj és feleség, nő és férfi közös elhatározásán múlik.

A lombikbébi-kezelés kényszerű velejárója, hogy több petesejtet nyerünk és termékenyítünk meg, mint amennyit fel is használunk, így sok-sok tulajdonképpen megfogant élet marad nálunk, amelyekről nyilván dönteni kell. A döntés joga a szülőké, a megsemmisítés nálunk egyelőre még nincs annyira napirenden, hiszen meg lehet hosszabbítani a fagyasztást, de idővel lejárnak a meghosszabbításra engedett 10 éves határidők, amikor is mind többen szembesülnek majd a kérdéssel” – teszi hozzá a szakember.

“Valószínűleg a párok a beavatkozások elején csak a sikerre koncentrálnak, és nem nagyon gondolják még át, hogy később mi történjen a lefagyasztott embrióikkal” – véli dr. Sándor Judit bioetikus, aki bízik abban, hogy a jövőben továbbfejlődnek a reprodukciós eljárások, köztudottabbá válnak a lehetőségek, és nem lesz ennyi szám feletti embrió, mert valóban nehéz etikai kérdések adódhatnak abból, hogy miként rendelkezzenek felettük, akár évek múltán is. 

Mi történik, ha már csak az egyik fél szeretne szülő lenni?

A magyar törvények alapján lehetőség van embrió adományozására is. Azonos személytől származó embrió legfeljebb két párnak adományozható. Ezt a nyilatkozatot írásban kell megerősíteni. Az ajándékozás csak ingyenesen történhet. Talán kulturális vagy anyagi okok lehetnek a mögött, hogy nem nagyon kérik ezt a lehetőséget. Igaz, természetesen ez csak egy alternatíva, nem kötelező. “Az embrióadományozás eredményeként fogant, illetve született gyermeknek joga, hogy a nagykorúságának elérését követően fogamzásának, születésének körülményeit a rendelkezésre bocsátható adatok tekintetében megismerje. A reprodukciós szabályok zöme 1997-ben keletkezett, és azóta pedig sok változás történt. A fagyasztva tárolt embriók feletti rendelkezés kérdésében kulcsfontosságú a részletes, alapos tájékoztatás, megbeszélés” – hangsúlyozza Sándor Judit.

Az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény korábban is engedte azt, hogy ha valaki megözvegyül, ne kelljen olyan helyzetbe kerülnie, mint mondjuk Franciaországban vagy másutt, ahol nem engedik a házastárs elvesztése után még a megkezdett in vitro ellátás folytatását sem. Vagy ha valaki elkezd egy megterhelő, hosszú eljárást, és esetleg a férje utóbb meggondolja magát, vagy elválik közben, a hosszú évekig tartó kezelések után nem kell megsemmisíteni az embriót.

Egy ilyen vita keletkezett az angliai Evans-ügyben is, de az angol törvények engedélyezték az embriók megsemmisítését akkor is, ha csak az egyik fél kérte, míg a másik fél (a nő) szerette volna kihordani az embriót, mert betegsége miatt ez volt az utolsó lehetősége arra, hogy anya lehessen. Sándor Judit büszke arra, hogy 1997-ben a javaslata belekerült az egészségügyi törvénybe,

így Magyarországon az embriót a nő kérésére akkor is be lehet ültetni, ha időközben egyedül maradt.

Erről a férjet előzetesen, a kezelések megkezdésekor tájékoztatni kell, hogy ennek tudatában döntsenek az elején. Magyarországon az egészségügyi törvény 167. § (2) bekezdése alapján a reprodukciós eljárás – amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént – a házastársi (élettársi) kapcsolat megszűnése után az egyedülállóvá vált nőnél tovább folytatható. Vannak országok, ahol a kapcsolat megszűnése, vagy a férj halála után a nőnek, függetlenül korától, egészségügyi állapotától, elölről kell kezdeni a reprodukciós beavatkozást, mert a lefagyasztott embrió felett csak közösen gyakorolhatják a rendelkezési jogot. Sok per, igény keletkezett ebből, ezért volt fontos, hogy egy nő, aki végigment a hormonális kezeléseken, petesejtleszíváson, néha többéves tortúrán, akkor is kihordhassa a már létrejött embriót, ha közben elvált.

Az első testen kívüli megtermékenyítési eljárásból született gyermek, Louise Brown 1978. július 25-én látta meg a napvilágot az angliai Oldhamben. Őt még lombikbébinek nevezték, és akkor még senki nem gondolt arra, hogy az eljárás elterjed, sőt számos úgynevezett szám feletti embrió kerül lefagyasztásra későbbi reprodukció reményében – mondja Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója. Bár az eljárásnak egyházi körökben voltak ellenzői, a közvéleményt hamar meggyőzte az egészséges baba látványa és hamarosan világszerte százezrek vették igénybe a testen kívüli megtermékenyítés lehetőségét. A sikerességi arány sokáig rendkívül alacsony volt, sokszor hosszas hormonkezelés és többszöri próbálkozás sem hozott eredményt.
Az embrión kutatást is lehet végezni az embrió 14. napos koráig, ebbe természetesen a fagyasztva tárolás ideje nem számít bele, hiszen az alatt az idő alatt leáll az embrió biológiai órája” – mondja a szakember, aki szerint azonban a törvény meglehetősen szemérmesen szabályozza a tárolás kérdését. Az adományozás céljából felajánlott embrió ugyanis legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb időtartama tehát csak 10 év. Valószínűleg most érkeztünk el ahhoz az időhöz, amikor ezekben a kérdésekben dönteni kell, hiszen a hazai reprodukciós ellátások is több évtizedes múltra tekintenek már vissza. A fel nem használt embrió a fagyasztva tárolás határidejének letelte előtt – az embrió valószínű károsodásának esetét kivéve – nem semmisíthető meg.
Exit mobile version