A fenti szám ráadásul csak a súlyosabb, töréssel, fulladással, belső érüléssel járó eseteket veszi számba. Ennél sokkal gyakoribbak a zúzódásos, horzsolásos esetek, amelyek kórházi ellátást ugyan nem igényelnek, de egy gyors helyszíni elsősegély kijár nekik. A hazai játszótereken sincs ez másként, és ha nem is sérül meg egy nagyvárosnyi gyerek évente Magyarországon, a játszóterek nálunk is komoly veszélyforrást jelentenek. Nem árt tehát tisztában lenni a kockázatokkal, hogy még idejében megelőzhessük a baleseteket.
Már ránézésre is látható, hogy melyek a balesetveszélyes játszóterek: a rosszul karbantartott, rozsdásodó, törött, régi eszközök és a feltakarítatlan szemét már intő jel. Az ilyen helyeken megsokszorozódik a kockázat. A megfelelő, “esésbiztos” burkolat hiánya szintén nem túl bizalomgerjesztő, mint ahogy a túlzott zsúfoltság is balesetek forrása lehet. Mielőtt elengedjük tehát a kicsi kezét, végezzünk egy rövid szemlét, és az ilyen játszóteret vagy kerüljük el, de legalábbis fokozottan ügyeljünk a gyerekre: nagyobbaknak való játékokra ne engedjük fel és maradjunk biztos közelségben.
Tisztíts, fertőtleníts
Az óvintézkedések ellenére is megtörténhet, hogy kisebb-nagyobb karcolások, horzsolások érik a gyereket. Ezeket a helyszínen is elláthatjuk, így nem kell miattuk hazamenni. Mert bármilyen jelentéktelennek is tűnik a seb, gondoskodni kell róla. A legfontosabb, hogy kitisztítsuk és fertőtlenítsük – ez a játszótereken, ahol gyakran megfordulnak kutyák, macskák, odapiszkítanak a madarak, elengedhetetlen. Legyen tehát nálunk mindig egy kis palackban tiszta csapvíz otthonról, amivel kimossuk a sebet, és pár kibontatlan gézlap, amivel megtörölgetjük. Ha idegen tárgy maradt a sebben, azt ne kézzel, hanem csipesszel szedjük ki – egy jól felszerelt női kézitáskában ilyen eszköz általában van. A nagyobb, mélyebben beékelődött idegen testekkel viszont ne próbálkozzunk ebben a sterilnek cseppet sem nevezhető környezetben: ilyenkor jobb, ha orvos látja el a sérülést. Különösen igaz ez akkor, ha üvegszilánk került sebbe, mert lehet, hogy mi a nagyobb darabot ki tudjuk emelni, de emellett még több apró szilánk is lehet, ami nem csak fájdalmas, de fertőző is lehet, és megnehezíti a seb gyógyulását.
Ne hagyd fedetlenül a sebet
Ha túl vagyunk a tisztításon és fertőtlenítésen – ez utóbbiból valamilyen kisebb kiszerelésűt mindig vigyünk magunkkal a játszótérre –, akkor laza kötéssel fedjük be a sebet. Ez lehet egy egyszerű sebtapasz, de ha nagyobb felületű a seb – például egy térdhorzsolás –, akkor tegyünk rá a maradék, tiszta gézlapból, és rögzítsük tapasszal. Nem kell szorosnak lennie a kötésnek, lélegezhessen alatta a bőr, és ne szorítsa le az ereket sem, de mindenképpen védjük meg a kitisztított sebet az újabb szennyeződésektől. Tévhit ugyanis, hogy fedetlenül hagyva hamarabb gyógyul a seb: ilyenkor éppen hogy lassabban áll helyre a sérült bőrfelület, mert a környezetünkben mindenhol megtalálható baktériumok, fizikai szennyeződések, por beleülnek a sebbe, és gátolják annak gyors bezáródását, ami miatt ráadásul heg is maradhat a seb után.