Ilyen volt az első terhességi teszt

cafeblog/duplax | 2015. Június 11.
Az első otthon is használható terhességi tesztet egy grafikusnak köszönhetjük, aki megunta, hogy túl sokáig kell várnia a laboratóriumi vizsgálat eredményére. Ezzel ráadásul egy rakás állatot is megmentett.

Ma már nem okoz különösebb problémát egy terhességi teszt elvégzése, elég elsétálni egy közeli drogériába, leemelni a polcról a megfelelő gyorstesztet, és aztán az otthon nyugalmában kiderülhet, hogy jön-e a gyermek, vagy esetleg mégsem. Ez persze nem mindig volt ilyen egyszerű, egészen a 70-es évek közepéig csak orvos tudta bizonyosan megállapítani a terhességet. Ez viszont nem tartozott a leggyorsabb eljárások közé, a vizeletminta leadása után is még vagy két hetet kellett várni az eredményre.

Igaz, léteztek már ilyen-olyan tesztek az ókorban is, az egyiptomiak például búzával és árpával teli zsákokat itattak át a terhesgyanús nők vizeletével. Ha valamelyik zsákban kicsírázott a gabona, az jelezte a terhességet, a gabona fajtája pedig a magzat nemét is megmutatta. Mondjuk azt nem tudom, hogy az árpa vagy a búza volt-e a fiú vagy a lány, és mi történt, ha esetleg mindkét gabona kicsírázott. Hippokratész ezzel szemben azt vallotta, hogy ha egy nőnek késik a menstruációja, akkor vízben oldott mézet kell fogyasztania lefekvéskor, és ha ezután puffad és görcsei lesznek, akkor bizony teherbe esett.

A középkorban már inkább magát a vizeletet vizsgálták lelkesen a kor orvosai, de azzal sem jutottak túlságosan előrébb, hogy különféle edényekbe öntögetve nézegették a színét. Mígnem szerencsénkre két német nőgyógyász, Selmar Aschheim és Bernhard Zondek 1928-ban végre kimutatta azt a hCG hormont, amelyen a modern terhességtesztek többsége is alapszik. A laborokban elvégzett terhességi tesztek viszont egy rakás egér és nyuszi életébe kerültek, de vegzáltak békákat is annak érdekében, hogy kimutassák a terhességet, de azok legalább túlélték a műveletet.

A 60-as években viszont Margaret Crane, egy amerikai tervezőgrafikus fogta magát és feltalálta az otthoni terhességtesztet. Jó, ennél azért kicsit összetettebben történt, de a lényeg, hogy Crane megelégelte a hosszú várakozást a tesztek eredményére. A gyógyszerészti cégnél, ahol éppen dolgozott, figyelmes lett egy sor tükrös felületű kémcsőre. Amikor megkérdezte, hogy mégis mi lehet az, akkor azt a választ kapta, hogy a kémcsövekbe vizeletet és reagenseket töltenek, a tükrökben pedig egy piros kör jelzi az utóbbi jelenlétét. A magyarázat szöget ütött Crane fejébe, és kísérletekbe kezdett odahaza, amelynek az eredménye az 1971-ben bejegyzett Predictor nevű otthoni terhességi teszt lett.

Folytatás a Dupla X blogon!

Exit mobile version