Ahogy felkapcsoljuk a fűtést télen, nemcsak azt érjük el, hogy kellemes meleg lesz a lakásban, de ezzel párhuzamosan elkezd kiszáradni a bőrünk, a torkunk és a nyálkahártyánk is. Ilyenkor 20 százalékra is leeshet a levegő páratartalma, de télen, a fűtött szobában a 45-55 százalék volna az ideális, kisgyerekeknél ennél még több.
A helyzeten párásítással javíthatunk, és még a fűtésszámlán is spórolhatunk vele, mivel ugyanolyan hőmérséklet mellett melegebbnek érezzük a szobát, ha nagyobb a páratartalom. Sokféle házi módszer létezik erre, és a boltokban is rengetegféle párásító kapható, a tízezer forintostól a több százezer forintos légmosókig. Most ezeket vesszük végig az előnyeikkel és hátrányaikkal együtt.
Teregetés
Sok háztartásban minden nap jár a mosógép, és ha nem egy eldugott kisszobában teregetünk ki, hanem központi helyen, vagy abban a szobában, ahol a levegő páratartalmát növelni szeretnénk, akkor ez az egyik legegyszerűbb és tökéletesen energiatakarékos megoldás. Az sem árt, ha alacsonyabb fordulatszámon centrifugázunk, mert így több víz marad a ruhákban, és még a vasalást is megúszhatjuk.
Páramérő
Ha házi módszerekkel párásítunk, akkor mindenképpen érdemes beszerezni egy páramérőt, hogy követni tudjuk, hányadán is állunk.
Növények
A növények is segítik feltornázni a levegő páratartalmát, emellett még a levegőt is tisztítják, de nem mindegy, milyen növényt választunk. Az egyik legjobb párásító például a szobapáfrány, ami maga is sok nedvességet igényel, és ennek a legnagyobb részét visszajuttatja a szoba levegőjébe. A vízkedvelő növények általában jók párásításra, ilyen még a könnyen tartható aranypálma. Ha sikerül megnövesztenünk 180 centisre, akkor naponta egy liter vizet fog leadni a NASA kutatása szerint.
Edények a radiátoron
Régen még úgy párásítottunk, hogy kis kerámiapárásítókat lógattunk fel a radiátorra, és most is lehet velük találkozni itt-ott. Sajnos a tapasztalatok szerint nem igazán hatékonyak, viszont dekoratívak is lehetnek. Ennél többet ér, ha egy olyan hosszúkás edényt teszünk a radiátorra, amiből a nagy vízfelületnek köszönhetően jobban párolog a víz. Mutatósnak nem nevezhető ez a megoldás, és könnyen le is verhetjük az edényt, főleg ha épp egy függöny lóg a radiátor fölött.
Főzés, zuhanyzás
Kísérletezhetünk még azzal, hogy kicsivel lejjebb vesszük a fűtést, és jobban felöltözünk, mivel így kevésbé szárad ki a levegő. Közben viszont főzhetünk valami finomat a tűzhelyen, ami meleget ad, és a levegőt is párásítja. Emellett valamennyi nedvesség a fürdőszobából is kijut a többi szobába, ha zuhanyzás után nyitva hagyjuk az ajtót.
Ha nem szeretnénk az energiatakarékosság vagy a spórolás jegyében az eddig bemutatott módszerekkel bajlódni, vagy nagyon száraz a lakás, akkor egy árammal működő párásítóra lesz szükségünk.
Melegpárásító
Ezek a párásítók felmelegítik a vizet, mielőtt a levegőbe engedik a párát, ezért többet is fogyasztanak a hidegpárásítóknál. Allergiásoknak nem ajánlott ez a típus, és gyerekszobába sem, mert a forró gőz égethet, főleg ha véletlenül leborul, bár vannak olyan készülékek, amelyek már a belsejükben elkeverik a forró gőzt a szoba levegőjével, így sokkal biztonságosabbak. Kapható belőle olyan, ami aromaterápiára alkalmas, azaz lehet bele illóolajat cseppenteni, de ha ezt külön nem írják, akkor tönkre is tehetjük vele a gépet.
Hidegpárásító
Krupposoknak, asztmásoknak és babaszobába ez a jó választás, és energiatakarékosabb is, mivel nem kell melegíteniük a vizet. Kicsit hangosabbak ugyan, ezért ha hálószobában szeretnénk használni, akkor érdemes kicsit több pénzt áldozni egy halkabb modellre. A tisztítására jobban oda kell figyelni, mivel nem forralja vizet, így könnyebben elszaporodnak a baktériumok, amiket aztán kiköpköd a szoba levegőjébe. Ezért ajánlják, hogy két használat között semmiképp se hagyjuk állni benne a vizet.
A vízkeménységtől függően néhány havonta betétet kell cserélni benne, és mielőtt megvesszük, érdemes utánajárni, mennyibe kerül a betét hozzá, és hol tudjuk beszerezni. Van olyan típus, ami aromaterápiára alkalmas, és olyan is, ami Salvus vízzel is használható. Ez a légúti betegségben szenvedőknek tesz jót, mivel sós, párás levegőt csinál a szobában, így hasonló hatást fejt ki, mintha a tengerparton kúrálnánk magunkat.
Ultrahangos hidegpárásító
Ezeknek a nagy előnyük, hogy általában halkabbak, mivel nincsen bennük ventilátor, mint a sima hidegpárásítókban, de légúti betegségekre és a babaszobába ugyanúgy megfelelőek. Hátránya, hogy fehér por ülhet ki a környékén a bútorokra, ha kemény a vizünk. Ilyenkor vízlágyító patront tehetünk bele, ha a készülékünk alkalmas erre, vagy a másik megoldás a desztillált víz, de az hosszú távon költséges, ráadásul a baktériumoknak is kedvezőbb a klórozott csapvízzel szemben. Ilyenkor érdemesebb lehet nedvesítő betétes párásítót venni, mivel annak a betéte felfogja vízkövet.
A baktériumok miatt itt is figyelni kell a karbantartásra, tisztítani hetente érdemes őket, de nem árt pár naponta kiönteni belőle a vizet és vízzel kiöblíteni. A profibbakban már ezüstöt használnak, ami meggátolja, hogy a baktériumok elszaporodjanak a készülékben.
Légmosó
Ezek a gépek nemcsak a levegő páratartalmát növelik, de tisztítanak is, és nemcsak egy szobát, de akár egy egész lakást is lefednek. Az allergiásoknak áldás lehet, mivel képes kizárni az allergéneket a levegőből, de el tudja tüntetni a levegőben szálló port és szöszöket is. Ennek köszönhetően takarítani is kevesebbet kell mellettük, cserébe viszont mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, az áruk 40-50 ezer forintnál indul, és több százezer forintig elmehet attól függően, mekkora területre szeretnénk használni.